Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Kazinczy utca kialakítása, egykor volt és mai épületei

POLLAK MÓR M.KIR. POSTATAKARÉKPÉNZTÁR CHEQUE SiA.*MA 436 Telcpoin SZÁM 161. 3 A Pollák Lajos által is használt cégjelzéses levélpapír, 1911. kő és kovász hozzáadásával. A forrás és lehűlés végeztével a levet leszűrik, s hordóba töltve tárolják. (Ha gyümölcsből készítik gyümölcsecet, ha borból borecet a neve, de ha sör mellékanyagból, akkor sörecet jön létre.) A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentései szerint „az eczetgyártás nálunk eléggé jelentékeny. Eczetgyártással az 1880-as években három czégünk is foglalkozott: Pollák Mór, Schwarcz Ferenc és Klein Kálmánné. Legjelentékenyebb volt Pollák Mór eczetgyára, mely pl. 1884-ben 320 hektoliter szeszből 2000 hektoliter eczetet gyártott, s a tulajdonos személyes vezetése alatt 5 munkást foglalkoztatott. Az 1890-es években a Pollák-féle gyár egyik legnagyobb hazai eczet-iparteleppé fejlődött, s ma már több, mint 18 000 hektoliter termelőképességgel bír." A kor színvonalán jelentősnek kell mondanunk a vállalkozást, hiszen a fővárosi kiadású Látogatók Lapja is illusztrációval ellátott terjedelmes szövegben mutatta be a magyarországi fogyasztóknak, értékesítőknek, érdeklődőknek 1893-ban. Az országos iparstatisztika szerint - írják - az 1847-ben indult telep a legnagyobb ilyen jellegű - magyar üzemek egyike. Négy, egymástól elkülönített épületben, 300 db erjesztőkáddal dolgozzák fel a denaturált finomított szeszt ecet-esszenciává és évente 18-20 ezer hl-t termel-