Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

Városrendezési tervek és megvalósulásuk a XIX-XX. századi Miskolcon

Gondosan oldja meg az Avas és a dombvidék úthálózatát, melyet kocsi co villanyos közlekedésre al knlmas úthálózattal lát el. Szép pontja lesz Uj-Miakolcznak a főiskolai csoport is, A mai viszonyok melleit oly jelentős sporttelepeket heluei elosztásban és a megfelelő helyekre teszi. Jelensége a tervnek. hoou a flSméri összeköti vawtvomUt részben mint msjasYuatvonalat oldja meg ugy, bogy a város keleti fejlődésére utat nyit. Ez a terv nemcsak csziélikai és fejlődési lehetőségeket nyújt minden tekintetben, hanem azzal a nagy előnnyel bir, hogy valamennyi terv közül ez az egyedüli mely a legolcsóbban oldja meg a nagyon nehéz, de éppen oly szép feladatot. — A temetői tervek közül /« kabffy Zoltán épitész, minhzteri osztálytanácsos terve, — sz e)s6 díjjal jutalmazok válik ki ugy a térrendezés, mint épületeinek célszerű alaprajzi megoldásával és építőművészi határával. A teme'G sikfekvétü felületén átíekinlhstő íélkörzáradéku központi terei alkot, a felsőbb, emelkedő részeken a terepviszonyok figyelembevélelénéí jó utvonalakkal átszelt, inkább erdei temelőjellegü sírkertet tervez. A ravalalozási épület architektúrájú helleniszti'c-uj, római: komoly, méltóságteljes és a funerélis hangulatot telje»en kifejezi. A mennyiben ez a terv kivitelre kerülne, általa Miskolc c városa jeles kőzintézménynyel gazdagodnék. — Rendkioül örvendetesnek tar torn azt, hogy Miskolcz város nagy kullurérzékü közönsége felismerte a mai idők jelentőségét és sietett megindítani az előmunkálatokat, amelyek alapján a remélhetőleg mielőbb ' bekövetkezendő kedvezőbb gazdasági viszonyok mellett a jövőjét biztosító munkákat aztán haladéktalanul meg is kezdheti. —..Miskolcz városa ezzel követendő példáját nyuj'otia ennak, hogy bölcs előrelátással kell egy boldogabb jövőt előkészileri. Bár csak valamennyi városnak törvényhatósága köveiné ezt a nemes példát Csonka Magyaiorstág javára, Nagy Magyarorszáír feltámadásának előkészítésére. Mert azzal mindannyian tisztában lehetünk, hogy csak.s munka, józan, gyümölaöző befektetés melletti produktiv munka alapozhatja meg az újjászületendő Nsgy Magyarországot. Bícvatoít helyről nyert érksülé sünk szerint a bizotteág keddi ülésén fl Mérnökök O/szágos Egyesületének elnöke jivasolni fogja, hogy a pályaműveket tegyék Ki köz zemlére Budapesten is. Warga László elfogadott terve „egy évszázadra kijelölt út", Reggeli Hírlap, 1921. Egykor hejőesabai határrészen települt a Népkert, az Erzsébet kórház, és a kettő között felparcellázott területen az Agrár, vagy tisztviselő telep. Hejőesabai határ volt a Bottyán J.-Balogh Á.Sibrik M.-Eszterházy A.-Petneházy A. utcák által szabdalt Csabai-kapu és a rendező pályaudvar között elhúzódó Otthon-, majd Mikszáth-telep is. Az itt élő tisztviselőket leszámítva Hejőcsaba lakosságának 80%-a vasúti alkalmazott volt. 1941-1942-ben elkészült egy olyan mérnöki terv, amely körbehatárolta Miskolc belvárosát, kiemelve a parkonként meghagyandó, vagy különleges elbírálást kívánó kisebb-nagyobb tömböket. A város keleti határát a Sajó-Szinva összefolyása előtt a ma is meglévő Buzogány és Vásárhelyi utcák nyomvonala képezte, míg a nyugati beépítés határa a szintén még létező Réz utca volt a Győri kapu déli oldalán, az északin pedig a Kálmán utca. A város a Szentpéteri kapu irányában az Álmos utcánál végződött, míg a Csabai kapu vonalában a Petneházy utca volt a határ. A beépített terület a Szent Anna templomtól „elkeskenyedett" s főleg a Szinvától északra eső részeken épült össze Diósgyőrrel. A Szinvától délre az un. Felső Kallószer térségében hasonló ipartelep alakult ki, mint a Zsolcai-kapuban: kötszövő gyár, üveggyár és téglagyárak működtek a szomszédos, de már diósgyőri területen épült vases acélgyári épületek, üzemek mellett. Miskolcnak ekkor 77 362 lakosa volt, s 12 660 épülete. A városról részletesebb, a szomszédos, de Miskolchoz csatolt településekről pedig hiányosabb ismeretek ezt követően már csak 1945 elejétől-közepétől állnak rendelkezésre. * * XAz 1945. évi felmérések összesítő jelentését december 10-én írta alá Gálffy Imre polgármes-