Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

Városrendezési tervek és megvalósulásuk a XIX-XX. századi Miskolcon

ter. Az anyagot az Országos Építésügyi Kormánybiztos (OÉK) kérte, s jelzete szerint jelentés a „Városok sérültségi állapotáról, épító'anyag termeléséről, iparáról és a városrendezés kérdéseiről". A városrendezés kapcsán írja a polgármester, hogy a fejlesztési terv még nem készült el, de „a városias arculat kialakítására szánt terület határa Miskolcon és Diósgyőrben ki van jelölve, Hejőcsabán és Görömböly-Tapolcán még nincs, Miskolcon 1940-ben jóváhagyást nyert - ti. fejlesztési tervet -, az Iparügyi Minisztérium is elfogadta, azonban mind a városnál, mind a Minisztériumban elveszett." Diósgyőrnek 1935-1936ban készült el a rendezési terve (általános és részletes városrendezési tervek) s ezt a vármegyei közgyűlés elfogadta. Tehát a városhoz csatolt egykori nagyközség rendelkezik - most is használható - fejlesztési koncepcióval. Miskolcon azért nincsen általános rendezési terv, mert „Nagymiskolc" létrejöttét a Belügyminisztériumnak jóvá kell hagyni, s ez még nem történt meg. A rendezés kardinális kérdése a városon átvezető országos utak átkelési szakaszának kijelölése, kialakíthatósága volt. Ezeket ugyan már megállapították - írja a polgármester -, de a dokumentumok mind a városnál, mind pedig a Kereskedelmi Minisztériumban elvesztek (!). A háború utáni un. sérültségi térkép - amely az újjáépítésnek és a városfejlesztésnek is alapját képezi Miskolcon elkészült, Diósgyőrben, Hejőcsabán, Görömbölyön és Tapolcán még nem. Miskolc Város Mérnöki Hivatalának iratai között fellehetők olyan dokumentumok, amelyek alátámasztják a polgármester jelentését. A háborút megelőző években a mérnöki hivatal vezetője Demes Béla volt, a két városi főmérnök pedig Szeghalmy Bálint és Vass Zoltán. Életük másmás módon alakult. A Nemzeti Bizottság 1945 elején jelentést kért a polgármestertől a városi alkalmazottakkal kapcsolatban. Ebben a 786 alkalmazottat feltüntető sokadatos kimutatásban szerepel, hogy Demes Béla ekkor már h. polgármesterként ismeretlen helyre „menekült". Szeghalmy Bálint neve mellett hasonló megjegyzés szerepel. A városi főmérnök Gulyás László volt (1905-?), míg a hivatalvezető Vass Zoltán (1893-?). Előbbi a magasépítési, utóbbi a mélyépítési osztály vezetői teendőit is ellátta. A jelzett városrendezési terveket tehát ők készítették. Ezt követően 1948ban, 1951-ben, majd 1954-ben készült érdemi, már a tervezett nagyváros „igényeit" figyelembe vevő általános rendezési terv. SAJTÓTÖRTÉNET (t.): Miskolcz nagy kérdései. A városrendezés. Szabadság, 1900. január 6. ~: A város szabályozása. Szabadság, 1902. május 24. ~: Miskolczi különlegességek. (A mérnöki hivatal figyelmébe.) Ellenzék, 1903. április 7. ~: A mérnöki hivatal újjászervezéséhez. Borsodmegyei Lapok, 1904. július 13. Lippay Béla: A városi fó'mérnöki állás betöltéséhez. Ellenzék, 1905. február 18. Ungár Mór: Városfejlesztési teendőink a legközelebbi jövőben. Miskolczi Napló, 1906. február 18. ~: Hol a főmérnök. Ellenzék, 1907. június 27. ~: Egy utcanyitás történetéhez. (A Vörösmarty és a Zsolcai kapu között kell utcát nyitni a Gordon városrész, a Borsószer-dűlő és az Újvilág u. valamint a Búza tér között.) Ellenzék, 1908. június 27. ~: A város megveszi Posta Pál kallószeri 12 holdas ingatlanát. Miskolcz, 1910.190. szám. ~: Városi közgyűlés. (A Széchenyi utca meghosszabbítása.) Ellenzék, 1911. április 1. ~: Utca a Kálvin utcától a Mindszent utcára. Ellenzék, 1911. március 16. ~:Városi közgyűlés (A sóház megvétele, a pinceutak fenntartásának szabályozása, a városi villamostelep, a téglagyár stb.) Ellenzék, 1911. április 27. ~: Városi közgyűlés. (Hogyan működik a mérnöki hivatal.) Ellenzék, 1911. november 25.