Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

Városrendezési tervek és megvalósulásuk a XIX-XX. századi Miskolcon

tevinészet-alkotta irány módosítása, a patakok és mellékeinek sürü beépítése miatt nehéz és költséges leend. A pecze két ágával a város félterületének természetes csapadék bevezetője, mint ilyen fontos- szereppel bir a végleges csatornázás tervezetében ; mert hivatott leend, záporok alkalmával a csatornák által fel nem fogható vizek levezetését közvetíteni és azok részkiömléseit befogadni. A Pecze-szabályozásra vonatkozó vezérelvül fogadtattak a következő kellékek: 1. Az erős kanyarulatok kiküszöbölése, 2. lehetőleg egyenes folyás létesítése, 3. annak parfalak-közti foglalása két oldalt gyalog-utakkal, hol lehetséges kocsi utakkal való berendezése, mely kiterjed a mellékágakra is. A tervezet nemcsak azon meder irány változásokat tünteti fel, de a mellette elterülő környéknek szabályozásait is valamint a meder melletti utak és gyalogjárók tervezetét, melyek ugy egészségi, mint tisztasági szempontból kívánatosak és melyek következtében a partfalakra épitett jobbadán másod- és harmadrangú építmények megszüntettetnéuek. II. Utak és utczák. A tervben javasolt utszabályozások három osztályzatra oszlanak u. ni.: 1. A meglevő egyenetlen és szabálytalan utcza-vonalak szemsértő kiszögeléseinek lemetszésével megközelítőleg egyforma szélességű utczák létesítése és kiegyenlítése, ugy niiut azt az általános tervezet felmutatja és annak elfogadása után az részleteiben kidolgozandó lészen. Ezen munka a város fejlődésével fokozatos kiépítésével csak évek folyamán érhető el, czéltudatos foganatosításának előzményei malmost is a figyelmes szemlélő előtt nem ismeretlenek. 2. A város háztömbéi közt nyitandó uj utvonalak létesítése az átvonuló forgalomnak a város központjából való eltérítésére és hogy a város belső területei első sorban kiépítést nyerjenek, hogy a csatornázás, vízvezeték és légszesz vezető hálózat túlságos nagyra ki ne terjesztessék. Az ezen osztályba tartozó utvonalaknál részleges kisajátítások lesznek szükségesek, melyek azonban okszerű kezelés mellett a város ezen czélra alkotandó kisajátítási alapjának koczkázata nélkül lebonyolíthatók lesznek. Szükségszerűségük folytán ezen utvonalak 3 osztályba soroltatnak, u. m. : 1- ször. Mielőbbi kivitelre ajánltatnak a Horváth-utcza buzatéri összeköttetés. A Széchenyi-utcza sertés-piaczi köröndig. A Szócbenyi-utcza alsó-szirma-utczai összeköttetés. A Szirma-utcza alsó-gordoni vonal, végre az Alsó- és Felső-Gordon közti párhuzamos ut. 2- szor. A többi tervben kitüntetett útvonal, melyek a főközlekedési vonallal egyenközüen haladnak. 3- szor. Végre azon utvonalak, melyek eze-ket keresztezik. 111. A város külső részein létesítendő utvonalak. Habár városunk belső részeiben még elegendő tér áll rendelkezésre, hogy czélszerű beépítés mellett a jelenlegi lakosság egy harmadával több kényelmesen lakhasson, mégis tapasztalni, hogy az építési tevékenység azon irányok felé élénkebb, melyek felöl a lakosok mindennapi kesesete kiindul. Ezen jelenség a város kelet- és nyugatfelöli kiterjedésén észlelhető és szükséges, hogy már most a következő útirányok kijelöltessenek, melyek az egyes telkek feloszlásánál szigorúan követelendök és fővonalaiban egy teljes összefüggő úthálózatot képez. A bizottság a tervezetben kitüntetett uj vonalak elfogadását ajánlja, melyek szélességei méterben kifejezve bejegyezvék. IV. Terek és nyilvános kertek. Miskolcz városit terekben igen szegény az egyedüli buzatér és szelesi tér rendetlen alakjával áll a vásárok rendelkezésére, melyek a vidéki városokra jelentőségüket még nem vesztették, azért szükséges, hogy a"zok fejlesztéséről a hatóság gondoskodjék, mi az által éretik el, ha a vásár lehetőleg összpontosittatik, miért a bizottság részéről a jelenlegi buzatér nagyobbitása hozatik javaslatba. Az élelmi czikkek elárusitására heti vásárok alkalmával két illetve 3 térre volna szétválasztandó és pedig :>. angyvásártérre és a volt ember-piacz bővítésével alkotott nagy térre a Hunyad-utcza toronyalja közti területen. Terveztetett még egy harmadik élelmi czikk vásártér a népkert mögötti területen a nagy körút mellett. A nagyobb utczák keresztezéseinél tervbe vétetett egyes kisebb terek beigtatása is. A közhasználatnak átadott egyszerű, csinos és rendben tartott kertek, a kevésbbé müveit emberre is jó hatással vannak, miért is mindazon helyek, melyek egyébb czélokra alkalmasak nem volnának, ilyen kertekké alakitandók volnának. Fejlesztendő volna a város dísze, az avasi sétányok és faültetések és a népkert, melynek bövitése javasoltatik ugy. hogy körülötte nyaraló telepek létesíthetők. V. Temetők. A város fejlődésével önként felmerül azon kérdés, mi történjék a varos különböző helyein szétszórt és laknázakkal körülvett temetkezési helyekkel. Idejét látja a bizottság annak, hogy a város rendezés tervezetével ezen kérdéssel is foglalkozzék, miért is beható tárgyalásai alapján már most az avasi ev. réf., a mindszenti róm. kath. és ág. hitv. temetők felhagyását hozza javaslatba. Helyekbe vagy a sztpéteri ut és vasút közti területén, vagy a tetenivári temető mögötti alkalmas helyre való uj központi temető létesítését véleményezi. A város nyugati oldalán levő temetők pedig idővel felbagyaudók volnának. Egyházmegyei közgyűlés. A miskolczi ág. ev. egyházmegye f. bó 12-én tartotta újjá alakulása után első közgyűlését. Történelmi jelentőségű volt a közgyűlés azért, mert emiitett egyházmegye kiválva a régi hegyaljai esperességböl. mint önálló testület ez alkalommal kezdte meg hivatalos működését.