Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)
Városrendezési tervek és megvalósulásuk a XIX-XX. századi Miskolcon
Miskolcz, 1898. VTI. évfolyam, 5. szám. Szombat, január 15. ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyedívre 1 frt 25 kr. Félévre 2 . 60 , Egész évre 6 „ Megjelenik minden izerdán és izombaton. Egyes szám ára 7 kr. Hirdetíírkut felvMi • rendÜTüJ okió áros kSiCl . kUddhiTiUl. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Szécbenyi-u. 45. sz. a Wagner és Szelényl (ezelőtt GedeoD és Tsa) nyomdája. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetési dijak, hirdetések, riyiltterek és reklamácziók. POLITIKAI LAP. A MISKOLCZI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRT KÖZLÖNYE. Egyes példányok Groeznan J. antiqnar-Hzletóben, Falkentteln S. dohánytőzsdéjében, Hetz Jenő, Gubás F., Orotzminn J. é» Nagy Lajoe fűszerkereskedósében kaphatók. "Városrendezés. Egy lépéssel ismét előbbre jutottunk a városrendezés fontos ügyéban. Élénk emlékezetünkben van, hogy a város szabályozására vonatkozólag Ádler és Lippay főmérnökök ezelőtt három évvel egy tervezetet készítettek. A város ezt a tervezetet a magyar mérnök és építészet-egylettel fölülbiráltatta s ez az egylet szintén készített egy tervezetet. A városi közgyűlés a két tervezet tanulmányozására és megvizsgálására egy 36 tagu bizottságot küldött ki. Ez a bizottság egyik tervezetet sem tartotta a város viszonyaihoz teljesen kielégítőnek. Az Ádler-Lippay-féle tervezet keveset akar, a mérnök és épitész-egylet pedig nagyon sokat akar. A bizottság tehát dr. Csáthy Szabó István elnöklete alatt egy albizottságot küldött ki a végre, hogy az készitsen még egy harmadik tervezetet, mely a kettő között a középutat foglalja el. Az albizottság ez év első napjaiban beterjesztette munkálatát Soltése Nagy Kálmán polgármesterhez, mint a szabályozási bizottság elnökéhez. A polgármester a memorandumok és 'az összes munkálatok fölött való tanácskozás végett ma délután két és fél órára hívta össze a bizottság tagjait. A mai napon tehát elhatározó lépés fog történni ebben a fontos ügyben. ,A szabályozási bizottság most már vagy az egyik vagy a másik tervezetet elfogadásra ajánlja a városi közgyűlésnek s ezzel a dolog a gyorsabb haladás útjára tér. Az albizottság munkálatát nem ismerjük minden részletében. A beadott jelentésből azonban tájékozólag a következőket közöljük : I. A vízfolyások. A Szinva, mely a város felső részeiben, laza kavicsos talajban medrét vájva, változó vízállása miatt évente helyüket' változó meder elfajulásokat okoz és a város felső részében levő primitiv-gát építmény által a partok rongálását idézi elő. Szükséges tehát, hogy ezen gátépitmény más czélszerübb és állandó jeléggel biró épitménynyel helyettesittessék. A meder főiránya kelet felé haladva kisebb-nagyobb eltéréseket képez, melyek szélességei is váltakoznak. A szabályozási terv szerint a Királymalom és Barna-hid közti rész egyenes vonalba helyezendő. A Geró-utcza mentén baladó Szinva-meder gyökeres szabályozása mellett az ott létesítendő bidtól a régi Ember-piaczig terjedő rész partfalak közt foglalandó volna. Nemkülönben uj partfalak emelésével lennének helyreigazitandók a Mikuleczky és takarékpénztár házai mögötti erős partkanyarulatok is. Az úgynevezett Nagy István-féle malomnak és vizi joga kisajátitásának folyományaképpen tekintendő a Szinva-meder szabályozásának azon része, mely a malom duzzasztó zsilipjétől, továbbá azon rész is, mely a Gordon mellett a vasúti hidig terjed. A meder szélességekre nézve a bizottság részéről azon szelvények fogadtatnak el, melyeket az árviz alkalmával kiküldött miniszteri szakértők állapítottak meg, u. m, : o) A Geró-utczáig rézsutos-part lejtök közti szinva-folyás 13 mtr fenék szélességgel, 6) a Geró-utczától az Erzsébet-térig 13 mtr fenék-szélesség partfalakkal, c) az Erzsébet-tértől a Pecze betorkolásáig a szabályozás alá kerülő részeken 14 mtr fenék-szélesség partfalak közt, á) .a Pecze betorkolástól. a vasúti hidig a jelenlegi szélesség rézsut partoldalakkal. Elengedhetetlen kellékuek tartja a bizottság, miszerint ott, a hol csak lehet a part legalább egyik oldalon úttal vagy gyalogjáróval bírjon, mint a hogy az a tervezetben kitüntetve lett. A Pecee-patakok, melyek négy völgy légköri csapadék természetes levezetői, a városon kivül két folyásra egyesülve, a szinva folyásával majdnem egyenközüen haladva, a várost átszelik. Csapadéki területük igen nagy, hasonlóképen esésük is és ennek folytán záporok alkalmával nagymennyiségű hordalékot szállítanak, mely iszap lerakodásokat eredményez. Medre felette szabálytalan és a
