Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002)

A Déryné utca kialakulása, telkeinek és építményeinek története

növelni. Az új épület átadására 1926. január elején került sor, ekkortól márványtábla hirdeti az egyik belső falon, hogy a színház Hodobay Sándor polgármestersége alatt, Vágó László tervei alapján, Árva Pál és Szentgyörgyi Gyula építészek munkája eredményeként készült 1925-ben. A színház átadása után néhány héttel sor került az „újjáalakított" és „új szellemű" Kaszinó megnyitására is. A Reggeli Hírlap ekkor tájékoztatott arról, hogy 1925 augusztusában megegyezés született a várossal, hogy a színházzal egyidőben felújítják, átalakítják a Kaszinót is. „Ez az ősrégi, nemes hagyományokkal telített életű kaszinó most átalakuláson ment át. Új idők követelték, hogy külső formájában és belső tartalmában is átalakuljon Miskolc legrégibb és legelőkelőbb társasköre." A régi termek átalakítására bizottságot hoztak létre, amelynek elnöke Tarnay Gyula volt főispán, építész-tervezője pedig Kolár Nándor lett. Az átalakítás eredményeként „a feljárat a színházépület Deák utcai frontjáról vezet fel, s beletorkollik abba a vörös tónusban tartott társalgó, amelynek finom foteljei igazán barátságos pihenést nyújtanak a vendégeknek. A társalgóból nagy fehér szárnyas ajtó nyílik az óriási olvasóterembe. Itt a mennyezet fehér és domborművek díszítik. ...A hatalmas fényezett asztalon fekszenek Magyarország összes lapjai, nagy külföldi napilapok és folyóiratok. Az egész termet hódító előkelőség, stílus és artisztikum jellemzik." A két szembefekvő falmezőt Ferenc József és Erzsébet királyné egész alakos festményei díszítették. Ez a nagyterem - amely megfelel a mostani színház társalgójának - egyben a Kaszinó könyvtárszobája is volt. Innen lehetett a nyugati szobába átmenni, amely a Rákóczi-szoba nevet kapta. Sötétzöld tapéta borította a falat, amelyet Mányoki Ádám A Miskolczi Nemzeti Kaszinó ünnepe. Lictitenstein József arcképének leleplezése. Miskolcz, április 20. (Saját tudósítónktól.) A Miskolczi Nemzeti Kaszinó volt érdemes alelnöke, néhai Lichten stein József emlékezetének áldozott kegyeletesen, őszinte hódolással, szombati közgyűlése keretében. A Kaszinó megfestette volt alelnöke arcképét és azt dr. Nagy Ferencz polgármester ünnepi beszédével leleplezte. A beszéd, amely tömör, klasszikus erővel méltatta Lichtenstein József polgári munkában és érdemekben gazdag életét, mély hatást tett a jelen voltakra. A Kaszinó közgyűlésié az ünnepélyes aktus után a jelentéseket hallgatta meg és a tiscztikart választotta, ismét az eddigi vezetőség mellett adván megnyilatkozását bizalmának. A megüresedett alelnöki tisztséget pedig Lossonczy István kir. járásbiróval töltötték be egyhangú lelkesedéssel. Sajtóhír a Kaszinó életéről, 1914. Rákóczi Ferencet ábrázoló képének másolata díszített. A szoba különleges berendezése funkciójából következett: ez volt a kártyaszalon. A Kaszinó följáró túlsó oldalán nyíltak az éttermek; egyik nagylétszámú fogadásra alkalmas, a másik kisebb, intim hangulatú terem volt. Külön szobája volt az elnök-igazgatónak, színéről ezt a közvélemény „kékszobá"-nak nevezte. A Kaszinó hivatalos átadásán Tarnay Gyula alelnök mondott beszédet, s a köszöntők a Vayserleggel kézben hangzottak el. Bulyovszky Gusztáv elnök fogadalmat tett, hogy a Kaszinó tovább