Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

Bevezető

Előszó A várostörténeti sorozat mostani kötetét különleges szakmai kényszer hatása alatt állítottam össze. Az eredeti elképzelés szerint a Népkertről és a környezet története kapcsán a temetői emlékekről szerettem volna írni. Készül ugyanis Miskolc életrajzi lexikona, de készül az ün. „Temetőkönyv" is, amelynek szerencsésebb lenne a „Miskolci Panteon" nevet adni. A kettő ötvözetéből szerettem volna „mutatvány-lapok"-at közreadni. Az eltelt két évszázad nagy alakjait, síremlékeiket hogyan lehet ügy visszaidézni, hogy példaként hassanak napjaink cselekedetei, cselekvői számára. Valójában az „alvó város"-t szeretném megidézni az „élő város" számára. Ezt a fejezetet egy már megírt, s terjedelmes - a korábbi írásokhoz hasonlóan illusztrált - rész egészítette volna ki, bemutatva a miskolci sajtó közel 160 éves történetét. Első sajtótermékünk (hetilapként) ugyanis 1842. július 5-én jelent meg. Azóta a hírközlés formája, fórumai is gyorsan és gyakran változtak (változnak), de ezek ismeretében is fel kell tennünk a kérdést: mi a sajtóhírekben, információkban, írásokban az időt álló, a történeti értéket képviselő anyag? A sajtó, mint történeti forrás állt az elemzés középpontjában. A korszakonkénti változások annyira markánsan kirajzolódnak, hogy le kellett mondani a „könnyedebb fajsúlyú" bemutatásról. A sajtótörténet így a Miskolc monográfia következő köteteiben - az adott korszak időhatárain belül - fog majd megjelenni, s ez a történeti minősítés mellett kritikai elemzés is lesz. Ami az összehasonlításból „rázuhan" a vizsgálóra: 1900 és 2000, 1901 és 2001 sajtója történeti információ-értékét tekintve nem hasonlítható össze. A „történeti érték" fogalma, s főleg tartalma egy évszázad alatt megváltozott, az „információ" egészen mást jelent. Az „elsődleges forrás" funkciója kikerült a meghatározó szempontok, elvárások köréből. Más funkciók viszont előtérbe kerültek, sőt a lapkiadás, vagy eladás számára mások váltak meghatározó elemmé. Vizsgálat tárgyává lehetett tenni a sajtóreklámot, annak a várostársadalom egésze számára vállalt kapcsolatteremtése miatt. (Legyen ez ingó- és ingatlan ügylet, a legkülönfélébb termékek - gyógyászati cikkek, illatszerek, használati tárgyak, műkincsek, stb. - értékesítése, vagy házassági kapcsolatok szervezése.) A sajtóreklám szerepe az utóbbi évszázadban nemigen változott, a megjelenési formája, az adott lapon belőli menynyiségi aránya, a politikai üzenet értéke, vagy a lap fenntartásában vállalt gazdasági finanszírozó szerepe viszont alapvetően megváltozott, olykor meghatározóvá vált. (Mondják: a napilapok a reklámból élnek, s a reklámért, a fennmaradásért más funkciókat is igyekeznek ellátni.) Szóval a sajtóreklám a 19-20. század fordulóján szép, látványos, szemet gyönyörködtető, egy évszázaddal később: az elvárt hatásnak, a tömegtermelés igényeinek megfelelő, célratörő, s ezt más megjelenési formában elégíti ki. E fejezetekre tervezett kötet készítése kapcsán aztán fontosabb feladatnak mutatkozott a sorozat 1994-ben megjelent első kötete újabb kiadásának nyomda alá szerkesztése. Az 1993-2000 közötti változásokat nem lehetett figyelmen kí-