Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI

deláber, a tér és a teret övező egyemeletes, 19. századi polgárházak a nyugalmat, a kiegyensúlyozottságot árasztották, talán még a 20. század elejének hangulatát, a Városház tér varázsát is megidézték. Ezért volt váratlan, hogy 1993. elején már megjelent a sajtóhír, miszerint a Széchenyi szobrot „a Városház-tér közepén, a jelenlegi díszkandeláber helyén állítják fel". 1993 szeptemberében hozzákezdtek a kandeláber ötszögletű építményének bontásához. Az eltelt idő bizonyította, hogy a hely kijelölése nem volt szerencsés. Ami a szobornak, mint műalkotásnak a minősítését illeti, a legszakavatottabbat, az alkotót idézem: „Magyar lelkemnek jólesik - mondta Melocco Miklós - hogy idős korára Széchenyi és Kossuth ellentéte kibékült, hiszen Kossuth se akart forradalmat, és Széchenyi is belátta, hogy előbb fejlődni, aztán önállóvá válni nem lehetséges, mert az osztrákok nem engedték a fejlődést. Tehát mindkét út járhatatlan. Most, amikor visz-szakaptuk a szabadságunkat, Széchenyi újra jelképpé emelkedett, mégpedig arra intve minket, hogy nem szabad magunkba fordulva, gúzsba kötve táncolnunk, hanem meg kell nyílni a világ felé. Londonon át újra üzen Budapestre." A várostörténész megjegyzése csupán annyi: a szobor szobor, az ideológia meg ideológia. Annyi bizonyos, hogy egyik terünkön Kossuth Lajos áll, a másikon Széchenyi István, s nemigen találkozik tekintetük, de erről nem ők tehetnek. Kultusza egyébként mindkettőjüknek volt és van Miskolcon. Széchenyi István emléktáblába vésett nevét - mint újabb bizonyságot - a Földes Gimnázium falán olvashatjuk. IRODALOM Bártfai Szabó László: Gróf Széchenyi István művész kortársai és barátai. Magyar Művészet, 1930. VI. évf. 586-604. pp. Megalakult Miskolcon a Széchenyi emlékbizottság, Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1941. szeptember 8. Bottyán András: Széchenyi Miskolcon. A legnagyobb magyart bensőSzéchenyi emléktábla a Földes Gimnázium falán, 2001. séges kultúrkapcsolatok fűzték Miskolchoz. Magyar Élet, 1941. szeptember 19. (Kájé) Hová kerüljenek a kandeláberek? Déli Hírlap. 1993. június 25. Széchenyi szobra Miskolcon. Melocco alkotásának makettje megtekinthető a belvárosban. Észak-Magyarország, 1993. jún. 12. Filip Gabriella: Széchenyi István és az ő szobra. Észak-Magyarország, 1993. július 17. Iglói Gyula: A szobor helye még megváltoztatható. Széchenyi a Széchenyi térre? Déli Hírlap, 1994. március 9. (k-c): Hová tegyék Széchenyit? Déli Hírlap, 1994. április 19. D. Á: „Nem sértettem ezzel a tervvel Miskolcot" Már háromnegyedrészt elkészült Melocco Széchenyi szobra. Észak-Magyarország, 1994. szeptember 17. A két Széchenyi. Déli Hírlap, 1994. szeptember 27. Iglói Gyula: A Széchenyi szobor históriája. Kós-ház. 1987-1997. Miskolc, 1997. 5-10. pp. -.-: Kamarai vélemény: hiányzik az építészeti kontroll. Észak-Magyarország, 2001. március 2.