Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI

A megyeháza fölé (is) emelkedő Széchenyi szobor, 2001. 200. évfordulóján a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában felavathassák Széchenyi István mellszobrát. A MAB-székházi szoboravatót közel fél évtizeddel előzte meg a Városszépítő Egyesület, hiszen vezetősége levélben fordult a városi tanács elnökéhez azzal, hogy Széchenyi emlékét Miskolcon köztéri szobor is őrizze: 1988-ban elkezdődött egy közadakozási akció a „szobor-alapra", amelyre városunkban már volt számos korábbi példa. A szobor elkészítésére Melocco Miklós 1989-ben kapott felkérést, s közben a helyi lapok és újságolvasók egyaránt cikkeztek és ötleteket fogalmaztak meg a szobor elhelyezésével kapcsolatban. Volt olyan javaslat, hogy a Dísztéren lenne méltó helye a szobornak, Kossuth szobra s egy felállítani tervezett Bartók szobor között. (Ez a szobor természetesen a Bartók téren állt volna.) Más javaslat szerint a villanyrendőr környéke lett volna a legalkalmasabb. (Az a nem térszerű „képződmény", amelyen azóta megépült az ún. „cifra palota".) Voltak persze más ötletek is, annyi bizonyos nem lehettek túl sokan, akik a Városház-térre gondoltak, hiszen 1992-től (közel évszázados városi legendát visszaidézve) kellemesen alakított talapzaton ott volt Litwin József kandelábere. Litwin vázlattervi leírásában olvasható, hogy „e terv csak szellemét idézi fel a régi lámpának, részleteit nem. így lehetőség nyílott arra, hogy a Szemere utcai teresedés és a Szabadság tér kandelábereivel együtt alkosson egy régies jellegű utcabútor családot. A Tanácsház-tér középpontjában kell elhelyezni a négykarú kandelábert, s köréje öt darab egyburás kandelábert. Amikor a terv megvalósult, s egy négyes posztamensen megjelent a többkarú kan-