Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI

tovább szövik a szobor sorsát. Eszerint az első világháború után közlekedési okok miatt elkerült az úttestről a szobor, s a kávéház pincéjében helyezték el időlegesen. Új élete az 1949-1950-es években kezdődött, amikor az épülő Nehézipari Műszaki Egyetemre kivitték. Itt viszont nem állították fel, s létezéséről sincs senkinek ismerete. A történet érdekes, nevezhetnénk városi folklórnak is, mindenesetre azt megelőzően született, hogy a Városszépítő Egyesület közzétette volna adakozási felhívását egy felállítandó Széchenyi szobor-alapra. A Széchenyi emlékhez további érdekes adalékot szolgáltat a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1939. december 3-i száma, amelyben „Eltűnt szobrok" címen terjedelmes, keserű hangvételű cikk jelent meg. Innen tudjuk, hogy az Erzsébet tér - Városház tér sarkán álló egyemeletes ház főutcái homlokzatán három jeles személyiség konzolon álló mellszobra volt látható. (Az épületet Soltész Nagy Kálmán polgármester építtette, földszinti részén kezdettől fogva - napjainkban is - az Arany Szarvas gyógyszertár üzemel.) A három szobor Deák Ferencet, Vörösmarty Mihályt és Széchenyi Istvánt ábrázolta. 1939 decemberében aztán nyomtalanul eltűntek a szobrok. Az írás hitelességét az támasztja alá, hogy előkerült egy olyan fénykép, amely gyaníthatóan a századforduló után készült, s ezen egyértelműen láthatók az ablakok fölött, konzolokon álló mellszobrok. A múlt század végétől századunk közepéig volt divatja egy-egy körnek, egyesületnek, egyletnek díszserleget avatni, s évi rendszerességgel emellett emlékezésre összegyűlni, pohárköszöntőket mondani. így tisztelegtek Kossuth, Szemere, Reviczky, Vázsonyi vagy Lévay József emléke előtt. 1897-től volt „Széchenyi-pohár" is Miskolcon. Az előírás úgy szólt, hogy „azt minden eszA Széchenyi szobor avatása, 1994. október 23. tendoben Széchenyi eszméinek dicsőségére emeljék föl és ürítsék ki". A többi emlékhez hasonlóan ennek is nyoma veszett. 1941. szeptemberében országos rendezvénysorozaton emlékeztek meg Széchenyi születése 150. évfordulójáról. Miskolcon volt kegyeleti staféta, méltó megemlékezés a Népkertben, s műsoros ünnepi estély a színházban. A szobor gondolata mégsem vetődött föl. Érdekes módon még fél évszázadot kellett várni, hogy a „legnagyobb magyar" születésének