Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI

tovább szövik a szobor sorsát. Eszerint az első világháború után közlekedési okok miatt elkerült az úttestről a szobor, s a kávéház pincéjében he­lyezték el időlegesen. Új élete az 1949-1950-es években kezdődött, amikor az épülő Nehézipari Műszaki Egyetemre kivitték. Itt viszont nem ál­lították fel, s létezéséről sincs senkinek ismerete. A történet érdekes, nevezhetnénk városi folklór­nak is, mindenesetre azt megelőzően született, hogy a Városszépítő Egyesület közzétette volna adakozási felhívását egy felállítandó Széchenyi szobor-alapra. A Széchenyi emlékhez további érdekes ada­lékot szolgáltat a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1939. december 3-i száma, amelyben „El­tűnt szobrok" címen terjedelmes, keserű hang­vételű cikk jelent meg. Innen tudjuk, hogy az Er­zsébet tér - Városház tér sarkán álló egyemeletes ház főutcái homlokzatán három jeles személyiség konzolon álló mellszobra volt látható. (Az épü­letet Soltész Nagy Kálmán polgármester építtet­te, földszinti részén kezdettől fogva - napjaink­ban is - az Arany Szarvas gyógyszertár üzemel.) A három szobor Deák Ferencet, Vörösmarty Mi­hályt és Széchenyi Istvánt ábrázolta. 1939 de­cemberében aztán nyomtalanul eltűntek a szob­rok. Az írás hitelességét az támasztja alá, hogy előkerült egy olyan fénykép, amely gyaníthatóan a századforduló után készült, s ezen egyértelmű­en láthatók az ablakok fölött, konzolokon álló mellszobrok. A múlt század végétől századunk közepéig volt divatja egy-egy körnek, egyesületnek, egy­letnek díszserleget avatni, s évi rendszerességgel emellett emlékezésre összegyűlni, pohárköszön­tőket mondani. így tisztelegtek Kossuth, Szeme­re, Reviczky, Vázsonyi vagy Lévay József emléke előtt. 1897-től volt „Széchenyi-pohár" is Miskol­con. Az előírás úgy szólt, hogy „azt minden esz­A Széchenyi szobor avatása, 1994. október 23. tendoben Széchenyi eszméinek dicsőségére emel­jék föl és ürítsék ki". A többi emlékhez hasonlóan ennek is nyoma veszett. 1941. szeptemberében országos rendezvény­sorozaton emlékeztek meg Széchenyi születése 150. évfordulójáról. Miskolcon volt kegyeleti sta­féta, méltó megemlékezés a Népkertben, s műso­ros ünnepi estély a színházban. A szobor gon­dolata mégsem vetődött föl. Érdekes módon még fél évszázadot kellett várni, hogy a „legnagyobb magyar" születésének

Next

/
Thumbnails
Contents