Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI

egyház tulajdonát képezte. Egy kiküldött szakértői bizottság úgy foglalt állást, hogy „akkor midőn arra a városnak módja lesz, legczélszerűbb ha itt a régi helyen, combinálva a meglévő városházak a két emeletes városi épülettel oldatnék meg a városház kérdése, és így már most gondolnunk kell nemcsak a kérdésben lévő volt Kraudy, hanem kellő időben esetleg a Soós-féle ház megszerzésére is, hogy így a jövőre nézve a czélnak megfelelő elegendő hely már most mintegy biztosíttassék. A város érdekének nagy hátránya lenne, ha a házat időközben egy magán ember venné meg és útját állná annak, hogy a városház kérdése a jövőre nézve az általunk fentebb jelzett módon megoldható legyen. De maga a két emeletes ház is megkívánja ennek megszerzését, mert már annak építése úgy combináltatott, hogy az a Kraudy-féle ház felé folytattatni fog." A szakvélemény után megszületett a közgyűlés döntése is, amely a saroképület történetének külön is érdekessége. Eszerint a város kérését a megye jóváhagyta, s azt is, hogy a város 24.000 koronáért vásárolja meg a miskolci ev. ref. egyház tulajdonában lévő ingatlant. A közgyűlés már foglalkozott a kész tervekkel is, amely szerint „az új építkezés(ü) folytatása és kibővítése lenne a Városház tér s Hunyady utca sarkán álló kétemeletes bérháznak. Az új épületnek földszintjén három utcai és 6 udvari szoba, első és második emeletén együttvéve 6 utcai és 16 udvari, összesen tehát 9 utcai és 22 udvari helyiség létesíttetnék, amelyek a meglévő bérház épülettel szoros összeköttetésbe hozhatók. Az építési szerkezet, a helyiségek magassága és a falméretek a sarokház szerkezetével és méreteivel azonosak, a homlokzat egyező kiképzése a meglévőnek.(!!) A költségelőirányzat szerint az építési költségek összesen 55.413 kor. 03 fillért tesznek ki." A város elfogadta Ungár Mór tervét, vele a szerződést megkötötte, s 1907-re a munkálatok befejeződtek. A jegyzőkönyv tanúsága szerint 1907. szeptember 17-én átvette a város bizottsága a 2 emeletes, újonnan épült szárnyépületet. Mivel a Városháztér felöl teljes átjáró volt a bérháztömb udvarába, az átjáró szintén házszámot kapott. Miskolc - önálló törvényhatósági jogának elnyerése előtt néhány hónappal - kialakította azt a máig különlegesen ható épületegyüttest, amely három eltérő homlokzatú, valójában négy épületből állt össze. Ekkortól, - tehát 1908-tól kezdve lényegesen nagyobb hivatali apparátus kezd el dolgozni, de többféle szerv is helyet kap hoszszabb-rövidebb időre a városháza épületegyüttesében. Ez viszont már egy olyan időszak, amely közel évszázadot fog át. (A nem kevésbé izgalmas történet áttekintésére más írásban lehet vállalkozni.) IRODALOM Dobrossy István - Veres László: A Miskolci városháza. Miskolc, 1987. 12. pp. Lossontzi Farkas Károly: Szab. Miskolcz város újonnan épített házának a közhasználat számára történt átadása alkalmával ... felavató beszéde. Miskolczon, 1871. Gyulai Éva: Miskolc topográfiája a XVI-XVII. században. In. Szakály Ferenc szerk: Miskolc története, II. k. Miskolc, 1998. 127, 129, 139,154,155,163 pp. Gyulai Éva: Topográfia és városkép. In. Faragó Tamás szerk. Miskolc története, III. k. Miskolc, 2000. 78, 101, 105, 106, 109, 116, 125,141,143 pp. -.—: A városháza kiépítése. Szabadság, 1899. február 1. Új városháza. Szabadság, 1902. október 25. Új városháza építése. Reggeli Hírlap, 1923. 254. sz. Városház-tér. Reggeli Hírlap, 1928. 70. sz. Hatvan éves a városháza. Reggeli Hírlap, 1930. 17. sz. A városháza és építője. Észak-Magyarország 1991. március 15. Megújult a Városház tér. Déli Hírlap, 1990. szeptember 13. FORRÁSOK B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 6600/1909. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 77/1876. B.-A.-Z. m. Lt. XXI-503/a. 262/1946. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902. 33. kgy./1884. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902. 106. kgy./1884.