Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI

19. századi kápolna és zárda a Városháza szomszédságában (Városház tér 6. sz.) Bükk Zsigmondné Sebe Teréz nevét a várostörténet mint a „szegények jótevőjét" jegyezte fel 1867-ben. Ekkor jelentős alapítványt tett a szegényápolda lakóinak támogatására. 1878-ban pedig házát és telkét ajánlotta fel azért, hogy a szatmári irgalmasrendi nővérek megtelepedhessenek Miskolcon. A tanítórend a „nagy árvíz" évében öt tantermes iskolában és otthonban kezdhette meg munkáját. Az árvíz megváltoztatta a város arculatát, de egyben megteremtette egy modern városkép kialakításának lehetőségét is. Mielőtt megszületett volna Miskolc első városrendezési terve (1895-1897 között), számos utcavonal szabályozási terv készült. Ez alól nem volt kivétel a Városháza oldala sem, ahol két épület utcai frontjának sem volt közös vonala. 1885-ben Samassa József egri érsek azzal a céllal kívánt telket vásárolni, hogy a nőnevelő intézetet kiegészíthesse, bővíthesse. A városi -tanácshoz címzett levelében azt kérte, hogy az építkezés megkezdése előtt a Városháza előtti útvonalat igazítsák, „egyenesítsék" ki. Az útvonal kiigazítás ellen az, akinek épületét ez látványosan érintené, tiltakozik. A város kiküldi Csáthy Szabó István irányításával az építési bizottságot. Feljegyzéseik és az ekkor készített helyszínrajz alkalmas arra, hogy a 19. század végének állapotát, majd a kápolna felépítésének körülményeit rekonstruáljuk. Az 1885-ben felvett jegyzőkönyv megemlíti, hogy a „városi bérház" már áll, s ez az egyik mérési pont. Az utca hátsó oldalán, (ahol 1896-ban felépül a ma is látható Radványféle ház), most még Kun Tamás telke, s azon házi Zárda kápolna a Szemere kert előtt, 1959.