Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

Az első műjégpálya és a Sportcsarnok lelátójának részlete, 1984. k. műjégpályára. Ezért is vetődhetett fel az 1970-es évek közepén, hogy szabadtéri mozit kéne csinálni (az 1949. évihez hasonlóan), s így hasznosítani az 1000 fős lelátót. A Népkertet feldolgozó munkájában írja Iglói Gyula, hogy „a hetvenes évek közepén azonban megmozdult a város. Társadalmi összefogással tervek készültek: a Lenin Kohászati Művekben, a DIGEP kompresszorgyártó üzemében, az építészeti tervek pedig az ÉSZAKTERV-nél. Az eredményeket nagyban befolyásolta, hogy 1977 elején már Debrecen is hozzáfogott társadalmi összefogással a műjégpálya építéséhez. A vidéki városok közül a dunaújvárosi pálya ekkor már réginek minősült, a jászberényi pálya pedig a legfiatalabb volt. Miskolc ezt a lemaradást be akarta hozni, s ezért újabb vállalások történtek a műjégpálya építésére." Sok ezer ember társadalmi munkájának köszönhetően 1978. októberének végén a létesítmény készen állt az avatásra. A 29-ei megnyitóra a magyar jégsport reprezentánsain kívül meghívták a kassai sportiskola műkorcsolyázóit is. A pálya akkor lett volna készen, ha keleti oldalára is elkészült a lelátó. Erre azonban már a társadalmi munkások energiájából sem futotta, így valósulhatott meg - e korszakra jellemző közösségi munkaforrással, társadalmi munkával - a második jégpálya. Építését 1985-ben kezdték meg, s 1986. november 21-én volt az átadás. Az építkezésről - forrásértékű anyagot közölve rendszeresen tájékoztatott a napi sajtó. Innen (is) tudjuk, hogy a második pálya terveit Túri László az ESZAKTERV építésze készítette. Nem a meglévő jégpályát fedik be - tudhatta még másfél év-