Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

Az első megvalósult intézményközpont: a Sportcsarnok (Görgey A. u. 19. sz.) 1970. október 23-án elkezdődött a népkerti Sportcsarnok műszaki átadása, amelyet aztán november 10-én az avatás követett. A város és a megye sporttörténetének fontos eseménye volt, hogy ez a létesítmény adott helyet az I. Junior Ökölvívó Európa-bajnokságnak. Az ország akkori legkorszerűbb intézménye 4.120 négyzetméter területen helyezkedik el, közel 50 ezer légköbméter a belső tere, s az akkori viszonyok között bekerülési költsége 60 millió forint volt. A tervezés munkálatai az ESZAKTERV-hez, nevezetesen három építészhez, Horváth Istvánhoz, Szabó József II. és Thury Lászlóhoz kötődnek. A kivitelező a Borsodi Állami Építőipari Vállalat volt. A korabeli sajtóhírek kiemelik, hogy a munkálatok során meghatározó volt Lopotnyik Béla BÁÉV termelési igazgató, Andrássy Károly főépítésvezető, Simon Gábor építésvezető munkája. Az épület Közép-európai különlegességének tartották azt a tetőszerkezetet, amely - napjainkban is jól láthatóan - 54x54 méteres szabad fesztávolságot hidal át. A Sportcsarnok mint építészeti alkotás is különleges volt, de ami ennél fontosabb: ezzel kezdetét vette a Népkert építészeti arculatának gyökeres átalakítása, megváltoztatása. Az építés tényleges munkálatai 1968-ban a bontásokkal, a környezet „alkalmassá tételével" elkezdődtek, de az igazán hatékony látványos munka 1970-ben folyt. A beépítési tervek 1966-ra elkészültek, s azért került a főúttól távol (beljebb) az épület, mert az része volt egy elgondolt olyan építészeti együttesnek, amelynek „ellenpontja" - a mindszenti templom irányában, s az úthoz közel - egy szálloda lett. (A „szálloda-koncepció" még azt követően is tartotta magát, hogy felépült a megyei könyvtár tömbje 1972-ben, s az 1980-as évek közepe táján el nem dőlt, hogy a szabadon hagyott helyre a Tudomány és Technika Háza fog felépülni.) A szálloda és a sportcsarnok között egy kétszintes tér alakult volna ki. Erre egyébként utal a Sportcsarnok mai - a Görgey út szintjéhez viszonyított - süllyesztett elhelyezése, látványa. Az 1968-ban készült tervet - a Sportcsarnok átadása után - 1971-ben módosították. S tudjuk, hogy „ez az intézményközpont - ti a sportcsarnok - nem képez zárt építészeti teret, hanem zöldbe ágyazottan olyan láncolatként nyúlik ÉD-i irányba, amely aláhúzza a belvárosba vezető forgalmi utak jelentőségét. ... Az intézménylánc keleti irányban is folytatódik, azonban itt kizárólagosan csak sportlétesítmények céljára biztosítottunk területet. Az épülethez K-i irányban közvetlenül csatlakozik egy nyitott jég-stadion, amelynek lelátója a Sportcsarnokkal szembe épült meg és magába foglalja az intézményegyüttes gépészeti berendezéseit. Tervezetben fedett jég-stadion, sport klubházak és vendéglátóipari épületek sora köti össze a labdarúgópályát és a sportcsarnokot." (Ezek szerint a Népkertet KNy-i irányban sport és az azt kiszolgáló vendéglátó objektumok sora szelte volna át, amely meghatározta volna egyrészt a mai Görgey u., másrészt a meghosszabbított Szilágyi D. u. nyomvonalát.)