Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

A Sportcsarnok északnyugati oldala, 1975. Az 1966-ban készült első beruházási prog­ram még fedett, tehát jégpályás küzdőteret tar­talmazott, azonban részben a költségek miatt, részben az épület használhatóságának korláto­zott lehetőségei miatt le kellett mondani a komp­lex sportcsarnok megvalósításáról. A korabeli sajtóhíradások szerint az épület „alaprajzi megfogalmazásának lényege építésze­tileg olyan teret létrehoz, amely minden lényeges funkciót, a közönségforgalmat, a lelátókat, a ru­határakat és a küzdőteret egyetlen térbe foglalja. Az alaprajzi szervezés szimmetrikus. A küzdőte­ret a lelátók fogják közre. A közönség bejáratai a keleti és a nyugati oldalon azonos értékűek, de még a nyugati feljárat az emeleti szintre a belső térben, a keleti oldal szabadon vezetett fedett lép­csőn közelíthető meg. Abban az esetben, ha a né­zők a küzdőtéren is helyet foglalnak, ezt a szint­beli bejáratok biztosítják. A sportolók részére az épület déli oldalán független bejárat szolgál." Az épület megközelítése - a nyugati lépcsők és a teraszos kiképzés miatt - gépjárművel csak északi irányból kialakított belső úton történhet. Amikor 1970-ben az épületet átadták, a parkolók kb. 100 jármű fogadására voltak alkalmasak. A tervek szerint ezen az északi oldalon egy olyan

Next

/
Thumbnails
Contents