Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)
A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE
nak is más ideológiát kellett kifejezésre juttatnia, így lett az új cím: Miskolci Ünnepi Hetek, lényege pedig a következő': „a terv abban áll, hogy ez év nyarán megrendezik a Miskolci Ünnepi Heteket azzal az elgondolással, hogy ezt évről évre megismételve, hagyományossá tegyék. Az Ünnepi Hetek keretében bemutatják az országnak Miskolc és a megye kulturális hagyományait, és élő kultúrájának alkotásait, megismertetik a megye természeti szépségeit". A program első alkalommal június 29. és július 21. között zajlott. A művészeti programban fontos szerepe volt a színháznak, s a népkerti szabadtéri színpadnak is. „A színház a népkerti szabadtéri színpadon június 29-én, szombaton Madách: Az ember tragédiájával nyitja meg ünnepi előadásait. 30-án, vasárnap operaelőadás keretében a Parasztbecsület és a Bajazzók kerül színre. A továbbiakban ezeken a darabokon kívül operetteket adnak elő és három balett-estét terveznek, amelyeken a Babatündér, a Boleró és a Seherezádé című táncjátékokat adják elő egy est keretében. A szabadtéri színpad szabad hétfői estéin zenei rendezvények lesznek. Július 1-én a Diósgyőri Művészeti Együttes, 8-ai a filharmóniai zenekar hangversenye, 15én egy megyei dalos ünnepség szerepel a programban." Bár ez a tervezet nem tünteti fel, 1957 nyarán többször is bemutatták a miskolci színészek a János vitéz-t a szabadtéri színpadon. (Ez az egyetlen általam ismert kép, amely mutatja az „emelt" színpadot, környezetében pedig a Népkertet annyira jellemző gesztenyefákat.) 1989-ben „Száz éves a miskolci Népkert" című kéziratában Iglói Gyula említi, hogy a színpad még az 1960-as évek első felében is az alkotmány-napi ünnepségek, nagygyűlések helyszíne volt. Egyik írása szerint az utolsó nagygyűlés 1966-ban volt a szabadtéri színpadon. Ezt követően bezárták, majd átadta helyét egy új, napjainkban is funkcionáló létesítménynek. Eltűnt tehát egy legenda övezte népkerti „színtér", amelyre 1985-ben Benedek Miklós így emlékezett: „De sokat is dolgoztunk itt, amikor társadalmi munkával építettük a szabadtéri színpadot! De sok szép és jó emlékű előadást láthattunk itt a fák és bokrok övezte »teatrumban«, ahol még a színpadi háttér is természetes fa és bokor volt! ... Igazán kár, hogy ez a nagyszerű és kiemelkedő művészektől is dicsért színpad - például Josephine Baker, amikor 1958 júniusában itt vendégszerepelt, igen dicsérően nyilatkozott róla, vagy Gózon Gyula, Rábai Miklós és mások alig tizenöt évet élt, mert egy majdani avasi szabadtéri művelődési létesítmény tervéért ennek karbantartásáról lemondtak, csak mozinak használták, majd annak se. Most területének egy részén műjégpálya található." IRODALOM Priska Tibor: Mi lesz a szabadtéri színpaddal? Észak-Magyarország, 1962. augusztus 1. -.-: Szabad színpad az Avason, vidéki színházlátogatók megszervezése. Szabad Magyarország, 1947. október 15. Benedek Miklós: A lezserségnek is van határa. (A Népkerti Szabadtéri Színpadon szereplő fővárosi színészek műsoráról.) ÉszakMagyarország 1962. augusztus 8. -.-: Fényes sikert hozott a népkerti szabadtéri színpad premierje. Miskolci Hírlap, 1948. augusztus 10. -.-: Június 10-én a vasgyári kultúrcsoportok nagv bemutatójával kezdi meg idényét a Népkerti Szabadtéri Színpad. ÉszakMagyarország, 1950. június 6. 400 nézőt befogadó szabadtéri színpadot épít a miskolci VAOSz. Észak-Magyarország, 1948. június 17. A Miskolci Szabadtéri Színpad nyári programja. Észak-Magyarország, 1951. május 30. Ünnepélyes keretek között tartották meg a miskolci szabadtéri mozi első előadását. Észak-Magyarország, 1951. július 7. Benedek Miklós: Tegyük használhatóbbá a népkerti szabadtéri színpadot. Észak-Magyarország, 1963. július 28. Június 29-én kezdődnek a Miskolci Ünnepi Hetek. ÉszakMagyarország, 1957. május 14. -.-: Hangverseny a Petőfi-szobor javára. Észak-Magyarország, 1950. július 2. Benedek Miklós: Miskolci macskakövek. Miskolc, 1986. 45-46. pp. Iglói Gyula: Száz éves a miskolci Népkert. Miskolc, 1989. 39-42. pp. (kézirat).
