Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

volt mint Tapolca-fürdő, vagy a diósgyőri várrom, pláne a varázslatos hámori-völgy.) A „Lövölde-kert", a „Népkert" és az „Erzsébet-kert" hármas területéből kialakult, s a köztudatban mindmáig Népkertnek tisztelt közparkunk nemcsak a térképészek, a fényképészek, hanem az újságírók és főleg a tervező építészek kedvenc terepe volt mindenkor. 1881-2001 között másfél tucat térkép őrzi (és követi nyomon) a változásokat, amelyek jellemzője: a körbeépített kert folyamatos zsugorodása, tehát különböző célú objektumokkal való beépítése. Hivatásos és amatőr fényképészek közkedvelt témája elsősorban a Vigadó volt, de a sportlétesítmények mellett a gyakorta változó „kertészeti-kép"is sokat elárul a Népkerttel való törődésből. A sajtó az 1870-es évektől beszámolt (s napjainkban is ugyanezt teszi) a fontosabb eseményekről, változásokról, főleg pedig az egy-egy létesítményhez, intézményhez kötődő rendezvényekről. Az építészek, s természetesen a mindenkori városvezetés elképzelései elsősorban a közgyűlési, majd tanácsi határozatokból, illetve a városi tervtár meg nem valósult dokumentumaiból követhetők nyomon. Ami megvalósult: a Rónai Művelődési Központ, a Sportcsarnok, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, vagy a Tudomány és Technika Háza, éppúgy „szemünk előtt van", mint az utóbbi évtized szoborcsonkjai, egy tervezett népkerti szoborpark maradványai. A Népkert és a népkerti kultúrközpont azért átlépett a Csabai-kapu nyugati oldalára is. így egy „Tűzkövesi-villa" homlokzat-átalakítás után adott helyet először egy általános iskolának, majd a Lévay József Tudományos Könyvtárnak. A volt Megyei Pártszékházban a Herman Ottó Múzeum megyei igazgatóság, s közvetlen szomszédságában pedig a Városszépítő Egyesület az ún. „Kós-ház"-ban talált otthonra. * * * Ádler Károly 1881-ben készítette el azt a belterületi várostérképet, amely a Csabai kapu keleti oldalán a Gordonnak nevezett „városrész"től délre a mindszenti római katolikus, emögött a református, s a kettőhöz csatlakozó evangélikus temetőt ábrázolja. A Csabai-kapuból gesztenye fasoroktól övezve, hosszú gyalogúton lehetett megközelíteni az evangélikus temetőt. Ez a temető közvetlen szomszédságban volt a Lövöldekerttel. A Csabai-kapu és a Lövölde tér között fákkal, ligettel, kertész által tervezett kerttel övezve helyezkedtek el a sportpályák (kezdetben teke, majd ezt a tenisz váltotta fel). A város társadalmi és társasági egyesületei között a 19. század második felében - a Miskolci Kaszinó és a Miskolci Polgáregylet mellett - fontos szerepet töltött be a Miskolci Polgári Honvédlövész Egylet. Ez a polgárok és a katonák különleges, közös egyesülése volt. Különlegességét az adta, hogy a katonai pályára kényszerülő (személyi és vagyoni szabadságukat vesztett) nemességet visszahozta egy nemespolgári közegbe. Ennek vetülete volt, hogy a korszak táncos-zenés rendezvényein, sokasodó báljain a meghívottak között mindig ott találjuk a városban állomásozó katonai alakulatok tisztjeit. Ilyen nemesi-polgári egyesülésként Lévay József elnökletével 1872. június 22-én alakult meg a Miskolci Polgári Honvédlövész Egylet. Az alapszabályzat szerint „a lőfegyverek czélszerű kezelése és a lövésben való gyakorlás mellett a védképesség fejlesztésé"-t, nem utolsó sorban pedig a társadalmi szórakozás szervezését, látványosságának biztosítását vallották fő céljuknak a tagok. Lévay József nevéhez, s elnöki tevékenységéhez kapcsolódott a „gyakorló-tér" helykijelölésének közgyűlési előterjesztése, s már ezzel egyidőben felvetődött egy városi közpark kiala-