Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

A Lövölde kert és a Népkert Adler Károly térképén, 1881. kítása is, amelyet ő „ Népkert"-nek nevezett. Az 1872. július 12-ei tanácsülési jegyzőkönyvben erről a következőket olvassuk: „Nevezett Egyleti elnök úr a lövölde, mint új intézmény mellett Miskolcz városa védelmét és pártfogását kikérvén, azon kérelmének ad kifejezést, miszerint a közgyűlés a kilátásba helyezett tagosítás befejeztével akként intézkedjék, hogy a lövölde mostani területéhez legalább mégegyszer annyi, vagy talán nagyobb terület adatnék egy alkalmas Népkert alakítása végett." Az 1881-es térkép már a „tagosítás" utáni állapotot mutatva feltünteti az elkülönített Lövölde kertet, amelynek első része Dobos Sára kertészmérnök megfogalmazása szerint - szabályos alaprajzi elrendezésű, egymásra merőleges utakkal felosztott reneszánsz kert volt, míg déli, a Tűzköves irányában a park lágy útvonalvezetéssel váltotta fel a mértani rendet. A céllövészet helye az 1877-ben létesített evangélikus temető mentén volt, s előkészítő helyül kez-