Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

Miskolc első „közparkja": Népkert a Csabai-kapuban A Népkert a miskolciak számára ugyanolyan fontos volt, mint az Avas. Az avasi domboldal Tűzkövesnek nevezett része helyet adott a Kálváriának, s enyhébb lejtője pedig a Népkertnek. A város határának ezt az összefüggő, be nem épített, szőlővel, gyümölcs- és díszfákkal, majd telepített rózsákkal kellemes kiránduló hellyé tett, mintegy 20 hektár nagyságú területét csak a több évszázados csabai országút szelte ketté. A 19. század végétől aztán megsokasodtak a nyaralók, s a „köz" felüdülését elősegítő építmények. Az országút nyugati oldalán 1857-ben Máriássy Gábor egri kanonok megvásárolt egy 1010,5 kataszteri hold nagyságú szőlőt és szilvás kertet, amelyet „örök időkre" átadott a mindszenti plébániának. A korabeli leírások szerint hasonlóan az avasi pincesorokhoz - a telek országút melletti részén „több szobával bíró lak- és borház" is állott. 1858^1864 között Rudolf Antal tervei alapján elkészült a „Kálvária-domb" beépítése. Először az utakat alakítottak ki, majd a helyszínre szállított (Tibolddarócról, Szomolyáról, Kacsról és Borsodgesztről ideszekerezett) kőtömbökből kifaragták a stációk kápolna köveit, legvégül a Kálvária-kápolna homlokzatának díszítő elemeit. 1862-ben elkészült a Csabai út beépítési vonalát közel egy évszázadra meghatározó kerítés. A négyszög alakú, faragott kövekből kirakott talapzatra faragott kövekből készített fal került, amelyet kőtáblákkal fedtek le. A széles kapuval ellátott bejárat és a mindszenti templom délnyugati sarka között képzeletben meghúzott vonal mentén épültek fel a „Tűzkőves" villái. A Kálvária-domb beépítéséről itt csupán azért tettünk említést, mert Máriássy Gábor ötletének, illetve az elképzelés megvalósításának messze nyúló következményei lettek. A hely kiválasztásában befolyásolta a kanonokát a mindszenti templom közelsége. Másrészt kifogástalan volt a földrajzi környezet, s annak az érkezőből kiváltott vonzó látványa. A csabai úton közlekedőt megdöbbentette az út bal oldalának egységes építészeti képe, ez volt az első „benyomás"-a Mindszent előtt Miskolcról. A Kálvária-kápolna 1864-ben történt felszentelését követően ezért indokoltan vetődött fel a csabai országút másik, keleti oldalának „építészeti" megtervezése. A Kálvária-domb a felszentelést követő években kedvelt pihenő- és kiránduló-helye lett a város lakóinak. Minden bizonnyal ez adta az ötletét annak, hogy a település akkori lakott részén kívül, de annak tőszomszédságában kialakítsanak egy olyan parkot, amely a kor kertépítési divatjának megfelelően az ünnep- és hétköznapok családi időtöltésének helyszínévé váljon. így alakult ki a Kálvária-domb és az avasi lejtő aljában, a Népkert szerves egysége, amely maradéktalanul kielégítette a katolikus lakosság lelki és szertartásos igényeit, de ezen túl a városlakók egészének pihenési és kikapcsolódási igényeit is. (Nem volt figyelmen kívül hagyható ok, hogy az Avason át vagy a Mindszenten keresztül megközelíthető „kiránduló-hely" lényegesen közelebb