Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

kodó stíluson belül, annak jellegéhez igazodva kompozícióiban a klasszikus ókortól kölcsönzött mintákat, szabályokat követó' építészeti megjele­nés. KONTYOLT TETŐ = Az oromzati oldalakon is kép­zett ferde síkú tetó'megoldás. KONZOL = Kotrói, vasból, fából készülő, falba befo­gott (részben befalazott), arra merőleges tartóelem. KOSÁRÍV, KOSÁRÍVES BOLTOZAT = A dongabol­tozat egyik változata, amelynek vezérgörbéje a ko­sárív szabályai szerint szerkesztett vonal. KVÁDER = A fal külső felületén a beépítés után sza­badon maradó, különböző módon megdolgozott vagy csiszolt építőkő. (Pl. gyémántkváder.) LATERNA = kör alaprajzú, oldalán ablaknyílásokkal áttört, kupolához hasonlóan alakított felülvilágító. LIZÉNA = Az épülethomlokzat alapsíkjából kiugró, függőleges, tagolás nélküli falsáv. LUNETTA - Ajtók, ablakok fölött vagy boltozati cse­gelyek között fekvő, félköríves záródású falfelület. MEANDER = kanyargó, derékszögben tört vonalve­zetésű szalagfonat, kedvelt díszítőmotívum. MELLVÉD = Erkélyek, ablakok biztonságos haszná­latát szolgáló, tömör vagy áttört korlát. OROMFAL = Nyeregtetős épület véghomlokzatának felső, a tetőszéket lezáró falszakasza. ÖVPÁRKÁNY, OSZTÓPÁRKÁNY = Többszintes épü­let homlokzatán az emeleteket elválasztó, a födém vagy az ablakkönyöklő magasságában vízszinte­sen végighúzódó, egy vagy ritkábban háromrészes tagozott párkány. PARAPET = könyöklő, mellvéd. PERGOLA = tetőteraszokon, erkélyeken kiegészítő, vagy összekötő motívumként használt rácselem. PILASZTER = A fal síkjából kiemelkedő, fejezettel és lábazattal képzett felülettagoló elem. PORTIKUSZ = Az épületek főhomlokzatához kap­csolódó, a legtöbbször timpanommal zárt, nyitott, oszlopos előcsarnok. PUTTÓ = Mezítelen, kövérkés gyermekfigura. RIZALIT = Az épületek közepén, vagy sarkain előre­ugró homlokzatrész. ROZETTA = Felülnézetben ábrázolt, szirmos virág stilizált rajza. Nagyon régi ékítményként ismert. STUKKÓ = Gipszből mintázott, márvány hatást keltő díszítmény a falon vagy mennyezeten. TENGELYVONAL - Elméleti középvonal. Az erre végzett szerkesztés valamennyi tagozat helyét ki­jelöli. TIMPANON = Az épületek oromfalán, ajtó vagy ab­lak fölött megjelenő háromszögmező. Gyakorta tartalmaz domborművet vagy figurális plasztikát. SZECESSZIÓ, SZECESSZIÓ ÉPÍTÉSZET = A művé­szeti megújulást elsősorban a formai megoldások­ban kereső, 1890-1920 között érvényesülő irányzat. SZEGMENSÍV = A 18-19. században alkalmazott olyan ív, amelynek vezérgörbéjét egy körvonalda­rab alkotja. VOLUTÁS = Csigavonalban csavarodó és kis korong­ban záródó, felül vízszintesen egymásba kapcsoló­dó kettős tárcsa. Legegyszerűbben csigavonalat követő díszítmény.

Next

/
Thumbnails
Contents