Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)
A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI
értékelések között találunk olyat, amely a galéria rendszeres tárlataival foglalkozik, míg mások mint építészeti alkotást teszik elemzés tárgyává. Az elemző írások között figyelmet érdemel Torma Tamás véleménye, aki építészetkritikusként az alábbiakat fogalmazta meg. Viszlai József „láthatóan takarékoskodik a hellyel, illeszkedni törekszik, sőt némi összjátékkal is a csekélyke időtállóval, amit nem tarolt le a közelmúlt. Sokszögű helyszín, sokszínű épület. A Szinvapark nem egyszerűen egy sarokház - ugyanolyan határozottsággal terjeszti ki befolyását az utcára, a mögötte lévő lakóházakra, de még az itt felszínre bukkanó Szinva-patakra is, amit leendő promenádnak képzel, és szinte az együttes részévé teszi azzal, hogy parkolóházát túloldalára helyezi. A bevásárlóközpontok műmárványos zártsága helyett itt üvegfalak és homlokzatba helyezett nem mozgó és mozgólépcsők kötik össze a kintet és bentet... miközben belül zavartalanul működhet a fogyasztás temploma illúzió: a boltok közötti folyosókon senki sem tudja, vajon húsz- vagy negyvenezer négyzetméteren bolyong-e. A klausztrofóbia érzése fel sem merülhet, mert Viszlailék, olyan többtételes tetővilágítást terveztek, hogy minimális ugyan a direktben érkező napfény, de egyik helyen a félsátor üvegtető, másik helyen a rafinált felülvilágítók teremtenek kiismerhetetlen fénypászmákat, de természetes világosságot. Világosság, és tiszta egynemű anyagok: a bükk világos faszíne, karcsú metálfrissesség és világos padlóburkolatok. A vidéki plázák közül talán itt érzem először azt, hogy se nem túl lötyögős, se nem túl szűk ez a fogyasztói tér, sikerült éppen a város méreteihez kimérni. A főbejárat fölötti üvegtoronyban ugyan kissé talán túl sok az egymásra licitáló idom, ellipszisből kidőlő hasáb, és forgó kocka, .. .viszont kétségtelenül ez a mailmitológia egyik legfontosabb része - a betérőkre mint egy örökösen ismételt sláger refrénje hat ez a bombasztika. ...A parkoló és a menekülő lépcsők levegős geometriája, elegáns nyugalma egy másik, egy képzeletbeli és lehetséges Miskolcot is képbe hoz." A Szinvapark épülettömbjének megjelenése az Ady-hídnál valóban egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a város észak-déli fő közlekedési tengelye keleti irányban tolódik el. A 18-19. században az átmenő és a városi közlekedésnek a Sötét-kapu volt a tengelye. A 19-20. században ez a tengely „kimozdult" a Kazinczy F. u.-Forgóhíd-Szemere B. utca irányába. A 20-21. század fordulóján a Szilágyi D.-Király u.-Ady-híd-Ady E. u. jelenti ezt az észak-déli fő közlekedési tengelyt. Ennek a tengelynek pedig belvárosi központja a Tulipán-tömb felújított épületcsoportja, illetve a Szinvapark központ, amelyek utcasorokat is jelentve egyszerre választják el és kötik össze a kelet-nyugat irányú (Bajcsy-Zsilinszky E. u.-Széchenyi I. u.), valamint az észak-déli irányú (Ady E. u.-Király u.) belvárosi és városon áthaladó forgalmat. IRODALOM Az ember és a természet kapcsolata. Nagy-tárlat a Szinvaparkban. Déli Hírlap, 2000. december 29. Irány az Ady-híd. Észak-Magyarország, 2000. szeptember 27. É. M.\ Szinvapark: pincétől padlásig a központban. Észak-Magyarország, 2000. február 21. EM: Egy üzletháznak nem lehet takargatnivalója. A környezetével együtt élő nyitott ház terve városképi megfontolás volt. ÉM-BAL.: Keletre tart a miskolci belváros. Észak-Magyarország, 2000. október 24. ÉM-FL: Szinvapark - Miskolc szívében. Észak-Magyarország. 2000. augusztus 31. Jólesz Károly: Zsidó hitéleti kislexikon. Budapest, 1987. 91-93., 134135. pp. Torma Tamás: A kellem napvilága. Új bevásárlóközpontok Miskolcon. Népszabadság, 2000. december 20. FORRÁSOK B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 9046/1901. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 13.035/1901. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1914. 1517/1879. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 3021/1855.
