Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

Az „Anglo Danubian Lloyd" palotája (Munkácsy Mihály u. 1. sz.) A 19. század elején és végén is változatlan teleknagyságot és ismeretlen külső megjelenésű, alapterületű építményt azonosíthatunk itt a városi iratokból. A Munkácsy utca vonalában téglány alakban elnyúló épület rajzai, mint a mai beépítés elődépítményének dokumentumai azonban megmaradtak, így rekonstruálni lehet az 1878 utáni és 1897 előtti állapotot. A Széchenyi utcáról Szinvára vezető útnak még „köz" a neve, s ennek keleti nyomvonalán egy 32 méter hosszú, 6 méter széles földszintes lakóház-együttes áll. Építtetőjét és tulajdonosát Nagy Áronnak nevezik, keleti szomszédja pedig - amelytől udvar választja el a „Berzi-féle ház" lakója. A déli telekhatáron 12x5 méteres alapterületű, „üzleti czélra felhasználandó szín" áll. Nagy Áron „bérház"-ában öt külön bejáratú, bejáratával, ablakival a közre néző egy szoba-konyha-kamrás lakás található. Ezt bontják le, s ennek helyére épül 1897-ben a mai kétemeletes sarokház. Az 1990-es évek elején felújított lakó- és üzletház maximálisan kihasználta az egykori szűkös telek adta építési lehetőségeket. Érdekes módon - de ez is következett a telek formájából inkább a Munkácsy utcai homlokzat lett a fontos, kevésbé hangsúlyos a Széchenyi utcai beépítés. A szomszédos, de később épült Singer-palotával közös udvara alig nagyobb egy átlag bérházi szűk belső udvarnál (lichthof). Építésének kora és stílusa meghatározta közvetlen környezete épületét, így ma is az az érzésünk, mintha ikertestvére lenne a Széchenyi 88. számú, nyugatra eső saroképületnek. (Hasonló ehhez a Royál-köz keleti és nyugati oldalának beépítése is.) Az épület tervezőjét és kivitelezőjét nem ismerjük, de abból, hogy az 1910-es években Fischer Dávid a tulajdonos, arra gondolhatunk, hogy ő lehetett az építtető. Az épület a szecesszióba hajló eklektika jellemző alkotása. A bérház hivalkodó nagypolgári homlokzattal, változó klinker- és vakolat-mezőkkel, neoreneszánsz fél-baluszteres ablakkötényekkel, a reneszánszra emlékeztető szemöldökpárkányokkal, valamint látványos kovácsolt vas elemekkel büszkélkedik. Tömegalakítása minden részletében a fővárosi modellt igyekszik utánozni. Ez hatott a Széchenyi u. 88. szám alatti földszintes ház átépítésekor is, s így jött létre a kordivatra oly jellemző, ikersarok építményes utcanyitó-kép megoldás. Az „ikersarok" meghatározza az innen indult Széchenyi utca, de a Munkácsy - egykor lényegesen hosszabb - utca hangulatát is. (A Munkácsy u. egykor a hídon túl, a volt Arany J. u. nyomvonaláig tartott, s a Szirma utcával folytatódott az Arany Jánossal párhuzamos Vörösmarty utcáig, amelynek túlsó, déli oldalán a 18 mesterségnek emléket állító „mester utcák", tágabb területen a „Gordon"-nak nevezett „városrész" foglalt helyet.) A nagypolgári „küllemű" bérház földszinti üzletei mégsem utalnak a nagypolgárság jelenlétére. Az 1910-1920-as években volt itt fényképész műterem, játékbolt, fazekas műhely, s a kereskedői életvitelhez szervesen kapcsolódó biztosítási ügynökség, valamint magán ügyvédi irodák. (A családnevek - Feiner, Rottemberg, Weisz,