Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

AZ AVAS A VÁROSKÉPBEN

romlásának: ...Ha a környék helyi védelmet élvezne, a helyhatóság biztosan rangján értékelné az Avast - ez a logika fogalmaztatta meg a javaslatot". Az akkori számítások szerint az Avas „rendbetétele" (s pontosan nem lehet tudni, hogy ez milyen terveket, elképzeléseket, megvalósítást, a megvalósításban elsődlegességet élvező feladatokat, teendőket jelent) közelítőleg százmillió forintot igényelt volna, amely a város költségvetésében akkor nem szerepelhetett. „Az Avas óriási érték és óriási lehetőség a város számára, mint ahogy óriási pazarlás, ahogy most bánik vele a város" - fogalmazta meg Juga György a fejlesztéseket is felügyelő alpolgármester. Ebből egyértelműen kiderül a hagyományokhoz, az Avashoz, mint városi jelképhez való ragaszkodás igénye, de mint fél évszázaddal ezelőtt, az Avasrendezés megvalósítása meghaladja a város anyagi lehetőségeit. Közel másfél évvel később, 2000 tavaszán a „történelmi Avas" megújulásának, vagy legalábbis állagvédelmének kérdései újra felvetődtek. A korábbi tervekkel, az akkor becsült költségekkel szemben annak 10%-a áll most rendelkezésre, hogy a Palóczy emlékmű és az avasi kilátó közötti útszakaszon a legfontosabb hiányok megszüntethetők legyenek. A készülő program nem terjed ki a pincékre, az előttük álló (vagy építeni szándékolt) borházakra, ezek költségei - az adott pince történeti értékétől függetlenül - a tulajdonost terhelik. Az Avas kultusza, mint több évszázados „emlékkép" öröklődik, s ez a kultusz az egymást követő nemzedékek tudatában is „elraktározódik". Az viszont - az eddigieket kiegészítő - sajátossága, különlegessége Miskolcnak, hogy mintegy másfél évszázada tudatosan szerette volna a városi idegenforgalom, vendéglátás, turizmus szolgálatába állítani az Avast, de ez eltekintve néhány rövid időszaktól, mindmáig megvalósíthatatlan igény, „vágyálom" maradt. IRODALOM Gyulai Éva- Tóth Péter: Az Avas topográfiája és toponimiája a XIVXVII. században. (In. Dobrossy István szerk.: A Miskolci Avas. Monográfiája a város jelképéről.) Miskolc, 1993. 21-48. pp. Különösen fontos a korai hivatkozásoknál a levéltári anyag pontos ismerete és precíz interpretálása. Dobrossy István (szerk.): A Miskolci Avas. Monográfia a város jelképéről. Miskolc, 1993. Szakály Ferenc (szerk.): Miskolc története II. (1526-1702) Miskolc, 1998. Karabinszky Johann Matthias: Geographisches-historiches und Produkten Lexikon von Ungarn. Presburg, 1786.1. köt. 417. p. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda, 1-3. kötet. 17961799. (Idézet: 1. kötet 74. p.) Zombory Gusztáv: Miskolc. Vasárnapi Újság, 1862. IX. évf. 42. sz. 482-487. pp. Kubinyi Ferenc-Vahot Imre (szerk.): Magyar- és Erdélyország. Pest, IIV. kötet. 1853-1854. (Idézet: II. kötet, 112. p.) Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. Magyarország IV. kötete. Felső-Magyarország (II. rész). Budapest, 1900. IV. kötet. 220. p. Túry József: Miskolc környéke. Az Avas. (In: Halmay Béla-Leszih Andor szerk.: Miskolc.) Budapest, 1929. 456. p. (x. y): Szép Avasunk rendezése. Borsod, 1890. június 19. Túry József: Avasrendezés. Ellenzék, 1907. július 25. Túry József: Egy kis beszámoló az Avastető rendezéséről. Ellenzék, 1909. december 25. Marjalaki Kiss Lajos: Az Avas. (In: A miskolci m. kir. II. sz. Állami polgári fiúiskola Értesítője az 1937-1938. tanévről.) Miskolc, 1938. 3-6. pp. (x. x.) Az Avas-rendező bizottság tervei az Avas szépítéséről. Reggeli Hírlap, 1928. május 20. Musitzky Lucián (In: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben, 3. kötet) Miskolc, 1996. 21-22. pp. Báró Albori Jenő meghalt. Miskolczi Napló, 1916. szeptember 8. (x. y.) Ne engedjük elpusztulni a régi híres Avas-kultuszt. Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1941. december 25. Modern Miskolc az Avason. Magyar Nemzet, 1961. március 4. Ifj. Horváth Béla: Az Avas jövőjéről. Borsodi Műszaki Élet, 1961. 2. sz. 6-18. pp. B. A.: Védelmet kérnek a történelmi Avasnak. Észak-Magyarország, 1998. december 30. Ny. Z.: Megújul a történelmi Avas - az első lépések. Észak-Magyarország, 2000. március 9.