Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

MISKOLCRÓL ALKOTOTT KÉP

vezetőivel: „Miskolc thjf. város vezetősége elhatározta, hogy a város idegenforgalmának növelésére idegenforgalmi hivatalt szervez, amelynek célja Miskolc thjf. város és környékének, nevezetesen a Bükk, Csonka-Magyarorzság legmagasabb és legszebb őserdőkkel borított hegyvidékeinek, a lillafüredi és aggteleki cseppkőbarlangok vidékének, a Szeleta-barlangnak, nemkülönben a Bükkben lévő fürdők és klimatikus gyógyhelyeknek, um. Lillafüred, a város tulajdonát képező Görömböly-Tapolcza fürdő, továbbá Diósgyőrtapolca fürdő, Hámor természeti szépségeinek, gyógy- és kultúrtényezőinek, ipari és kereskedelmi értékeinek a legszélesebb körben való ismertetésével e helyeken könnyen, kényelmesen és olcsón hozzáférhetővé tenni. E hivatal címe: Miskolc thjf. város Idegenforgalmi Hivatala, székhelye: Miskolc Városháza." Megvolt tehát az idegenforgalmi elképzelés, s a megvalósításra - a város minden magyar lakos számára történő megismertetésére - komoly propagandamunka kezdődött. Az Unger Hugó által írt Miskolc és környéke című kiadványt folytatják a Miskolci Kirakat című sorozat évente megjelenő köteteivel. A városról és a város nevezetességeiről, különlegességeiről fényképek sokasága készül azzal a céllal, hogy fotóalbum is bemutathassa a Felvidék fővárosát. 1934-től Miskolci Hét elnevezéssel városbemutató tudományos-kulturális-sport rendezvények kezdődtek, amelyek nemcsak a helybelieket, hanem olcsóbb vasúti közlekedés biztosításával az ország más városaiban, településein élőket is fogadták. Az országos propaganda hatékonyabbá tétele érdekében plakátpályázatot hirdettek. (Mai fogalmaink szerint ez logó és jelmondat pályázat volt.) A „logópályázat" kiírása szerint a feladat az volt, hogy „Miskolc az északmagyarországi hegyvidék központja, a Bükk legnagyobb városa, a turistaság, nyaralás, fürdőzés gócpontja", ezért fejtsen ki idegenforgalmi vonzó hatást a város és a régió iránt. A lógók és jelmondatok közül néhányat a pályázat bírálata után publikáltak, így az alábbi mondatok kerülhettek a köztudatba: „Felvidéki város", „Jobb itthon", „Csak Miskolc", „Halló Miskolc", vagy a „Templomok városa". (A hat és fél évtizeddel ezelőtti jelmondatok egy zaklatott időszak termékei voltak, kétségkívül visszatükrözték a Trianon utáni közérzetet, viszont jól mutatják a város önmaga érzékelését. Az 1999-ben elfogadott A 30-as évek második felének idegenforgalmi kiadványsorozata, 1934-tól