Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

MISKOLCRÓL ALKOTOTT KÉP

MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA TUDOMÁNYOS ÉRTEKEZÉSEINEKTARA 33. SZÁM MISKOLC SZELLEMI ÉLETE ÉS KULTÚRÁJA IRTA: ZSEDÉNYI BÉLA dr. jogakadémiai nyilv. rendes tanár, egyetemi in. tanár Miskolc, 1929. Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadóvállalaf Részvénytársaság A Trianon utáni állapot „kitörési" koncepciója, 1929. Közben „volt" egy elbukott világháború, amely eredményeként széthullott az Osztrák-Magyar Monarchia, s az utódállamok sorában „elfoglalhatta" helyét a trianoni határok mögé kényszerített Magyarország. A társadalmi szintre emelkedett depresszió, a békediktátum szülte sokk és hosszan tartó trauma, a megváltozott helyzet kilátástalansága különleges „továbblépési" lehetőséget fogalmazott (fogalmaztatott) meg Miskolccal. Többféle elképzelés született a város arculatának alakulására, illetve alakítására. Az adott helyzetet, s ebben a múlt jelentőségét, a hely szellemét Zsedényi a következőképpen látta és fogalmazta meg: „Nehéz feladat előtt áll az, aki Miskolcon a genius loci-t keresi. Pedig feltalálható itt is. Él, hat és lobog. Tehát van. Csak nem a régi fény romjai között kell keresni, hanem a földrajzkönyvben. A poros akták, elsárgult fóliánsok között sem a zászlólengető és kardvillogtató, harcilármás nagy haditények beszélnek róla, hanem az a szerény és láthatatlan, de szívós és nagyszerű energia rejtegeti, amely itt él valahol halhatatlanul az Avas alján, a Szinva-parton, és bármily csapást vagy pusztulást hoznak is az idők, új munkára serkent." E sorokból szinte süt, perzsel az a gondolat, hogy nem a múlt idézése a fontos, hanem az adott helyzetben megtalálni a létezés, a városépítés és gondolkodás további kereteit. Most „Miskolc a mai magyar Felvidék szíve". Miskolc szívébe pedig bekönyörül az Avas, „amely nélkül Miskolc és a miskolci élet el sem képzelhető. ... Az Avas a város romantikája, de bölcsője azoknak az álmoknak is, amelyek odalent a városban, a felébredéskor, köveket raknak egymásra és palotákat emelnek a jövőnek." Ez az összekötő gondolat, a kapcsolat a „mai magyar Felvidék szíve" és „Nagy-Miskolc problémája" között. Zsedényi - de mellette mások is - Diósgyőr és Hejőcsaba csatlakoztatásával (19.236 fővel, illetve 4.455 fővel) kialakítja a 81.673 főt számláló Nagy-Miskolcot, az ország negyedik, a magyar vidék (avagy a vidéki Magyarország) harmadik legnagyobb városát. Ennek a városnak a perspektívája a következő: „joggal követelhet érdeklődést, megértést és féltve ápoló gondoskodást szellemi élete és kultúrája iránt, nemcsak saját polgáraiból, hanem úgy az állam-kormánytól, mint a nemzet egyetemes közvéleményétől is, mert kultúrája, de a magasabb szellemi életre