Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

LILLAFÜRED

ram", a Palota-szálló felépítése, akkor a miniszteriális látogatások mindig vasúton történtek. Budapestről különvonattal érkeztek, amelynek egyik vagonját elirányították Diósgyőr Ládi-telepre, s itt 1922-től már keskeny nyomtávú erdei vasúton lehetett eljutni Hámorba, illetve Lillafüredre. (A Palota-szálló felépítésének része volt a korábbi kisvasút megálló-helyének áthelyezése is, az ott üdülők kényelme érdekében.) A Palota-szálló felépítése elősegítette a kisvasút fejlesztését, de névváltozás is történt. 19191929 között Szinva-völgyi Erdei vasút volt a megnevezése, ekkortól lett - a ma is használatos Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LAEV) a neve. A belváros, illetve a Győri kapu építésével, és átépítésével párhuzamosan a kisvasút végállomása is mind kijjebb tolódott Diósgyőr irányába. Pedig azok a turisták, akik vasúttal érkeztek, a Szent Anna templomig villamossal közlekedhettek, s ott átszállhattak a kisvasútra. Mindez 1978-ig volt így, amikor a fővonal Szent Anna templom és Dorottya úti szakaszát megszüntették, a síneket is felszedték. így a jelenleg is használatos fővonal mindössze 14 km hosszúságú. Az Erdei Kisvasút terveit Stern Zsigmond és Stern Imre mérnökök készítették, a kivitelezés, a nehéz terepviszonyok közötti megvalósítás munkája viszont Modrovich Ferenc erdőmérnök nevéhez fűződik. Emlékét a lillafüredi állomás-épületén elhelyezett emléktábla őrzi az utókor számára. Modrovich Ferenc a nehéz, hegyvidéki jellegű terepviszonyok között úgy oldotta meg a feladatot, hogy a sínvezetést számos, „műtárgygyal" kellett biztosítani, illetve egyszerűsíteni. Ezek az un. műtárgyak nemcsak hangulatossá teszik a kisvasút pályáját, hanem a turistáknak állandó fotótémát is jelentenek. Ilyen pl. az Alsóhámori Mélyvölgy áthidalóját biztosító 3 nyílású, 64 méter hosszú viadukt. A híd mellett Lillafüred állomás előtt és után is van egy-egy alagút, amelyek hossza 110-110 méter. Ugyanilyen tereptárgy a Hámori-tó melletti ferde-híd, vagy ívhíd, amelynek nyílása 4-8 méteres nagyságú. A kisvasútról a Papírgyárat elhagyva, Lillafüredig néhány különleges látnivaló köti le az érdeklődő figyelmét. A Papírgyártól folyamatosan emelkedik a terep, s a szurdok-völgy oldalától látható a Molnár-szikla jelenleg álló öntvénykeresztjével. Feltűnnek Alsó; majd Felsőhámor házcsoportjai. Felsőhámorban kiemelkedik az egykori kancellária épülete, amely a Kohászati Múzeum munkatársainak és kiállításainak, gyűjteményeinek ad helyet. A Felsőhámori temető önmagában is védettséget élvez, néhány síremléke tudomány- és művészettörténeti jelentőségű is egyben. (Herman Ottó, Vásárhelyi István, Fazola Henrik és felesége.) Ifj. Váncza József: Kegyhely a sziklafalában, 2000.