Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

LILLAFÜRED

niszterelnök Bethlen István jelenlétére (is) számítva, először 1930. május elsejére egy országos ünnep keretében tervezték. Ez elmaradt, s a megnyitás ideje is megváltozott. Mivel a Palotaszálló építésére - részben - az amerikai Speyerbankkölcsönt használták, s ezért a kormány erős támadásnak volt kitéve, a látványos átadás elmaradt. Nem jött el sem a kormányzó, sem a miniszterelnök az 1930. június 7-ei átadási ünnepségekre. Ennek ellenére a vendégek óriási tömegben érkeztek, s a szálloda minden szobáját lefoglalták. A megnyitó inkább orvos-gyógyászati, mint politikai jellegűvé sikeredett. A Palota-szálló tervezője Lux Kálmán (18801961) építész volt, aki a hivatalos átadást helyettesítő másfél napos sajtóbemutatón tájékoztatót adott munkájáról. Az ekkor ötven éves tervező 1901-ben szerzett diplomát a budapesti Műegyetemen. 1926-ban, amikor megbízást kapott a szálloda terveinek elkészítésére, már ismert, rangos művésze volt a magyar építészek körének. Nem szól magyarázat arról, hogy miért ő kapta a feladatot, s arról sincsennek ismereteink, hogy miért vagy kinek a hatására választotta ezt az építészeti felfogást. A Palota-szálló nem tartozik a kor modem építészeti formakísérletei közé, nem jellemzője a 20. század első évtizedei felfogásának. De ha alkotását és írásait szemügyre vesszük az segítségünkre lehet. Fő művének az esztergomi királyi palota maradványainak rekonstrukcióját tartják. Szakmunkái, írásai közül pedig kiemelik az 1922-ben megjelent „A budai várpalota Mátyás király korában", s az 1932-ben megjelent „Visegrád vára" című tanulmányait, munkáit. A tervek megfogalmazásában ez valószínű hatással lehetett rá, a hely kiválasztásában viszont nagyszerű érzéke, vagy „bemérése" játszotta a szerepet. A kiválasztott építési hely három völgy találkozásában van. A szálló főhomlokzata az északi oldalon a Hámori tóra, valamint a Szinva-patakra néz, a déli homlokzatról pedig a lillafüredi völgy tárul elénk. Az enyhén U-alakot formáló alaprajz kitűnően illeszkedik a természetes környezethez, amelynek adottságait átalakították, illetve kiképezték függőkertekkel és várszerű támfalakkal. A természetes sziklák, várfalak bástyái, az ülőfülkék sokasága fokozták azt a romantikát, A Palota-szálló külső homlokzatának „órás" dísze, 1980.