Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)
LILLAFÜRED
amelyet már maga a palotaépület formaképzésével egyedül is képviselt. Az épületből való kilátás, a napozás céljaira nagyméretű teraszok szolgálnak az épület északi, déli és nyugati részein egyaránt. Régi képeslapok bizonyítják, hogy ezek gyakran adtak teret társas összejöveteleknek, fogadásoknak, báloknak. Az épület főbejáratát a palota négyszintes tömegéből merészen kiemelt torony hangsúlyozza. Hegyes toronysisakja tűként emelkedik ki a A Palota-szálló külső homlokzatának „alakos" dísze, 1980, völgyből, s messziről jelzi, mutatja az épület helyét. A vendégek számára (is) szolgáló bejáratot az első emeleti napozó terasz felületéhez csatlakozva, a völgy felé kiugró kocsiáthajtó előépítmény is megkülönbözteti. A bejárati szinthez képest az északnyugati sarokterasz alatt egy újabb szint kialakítását kívánta meg a lejtős terepadottság. E sarok közelében egy másik torony van, amely csupán egy emelettel magasabb a Palotaszálló jellemző épülettömegétől. Miként a szálloda külső megjelenése, formaképzése harmóniát sugároz az átalakított és természetes környezetével, ugyanezt érezzük a belső terek kialakításánál, az egyes funkciók elrendezésénél. Az alkalmazott technika kétségkívül a kor színvonalán a gondtalan, kényelmes vendégfogadást tartotta céljának. Az építészeti stílusnak megfelelő az egyes közösségi helyek elnevezése is: Mátyás király étterem, vagy a Nagy Lajos terem. Ezek közül a Mátyás terem elnevezés napjainkban is megvan, de nem az eredeti helyén, hanem az északnyugati sarkon lévő egységben. Az egykor Nagy Lajosról elnevezett éttermet a köznyelv „ turistaterem"-nek nevezi, nyilvánvalóan nagy befogadóképessége miatt. (Egykor és napjainkban is a recepció melletti halihoz csatlakozott a kávéház és a Mátyás király étterem, amelynek légtere az első emelet szintjéig tart. Egykor a földszinten kapott helyet még a zeneterem, valamint az olvasó szoba is.) Az épületnek három lépcsőháza van, s ezek az épületszárnyak végén lévő kétkarú lépcsők az összes használati szintet érintették. A földszinti hall háromkarú díszlépcsője csak az első emeletig vezetett. Itt egy társalgót és egy játéktermet alakítottak ki. Egyébként az első emeletet úgy alakította ki tervezője, hogy az kevés közösségi helyiséget tartalmazott. A szálló átadásakor a harmadik emelet