Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

TAPOLCA

Az apátság miskolci kúriája. Az els^, kiemelt, azaz nemesített telek valószínű a tapolcai apátságé volt. 1504-ben Anna királyné, Diósgyőr ura, s egyben az apátság kegyura a bencések által korábban megszerzett jobbágytelket privilégiális levéllel kiemelte a többi telek sorából, s felmentette a piac mellett álló háztelküket a földesúri kilencedfizetés és a robot teljesítés alól. Az épület 1504-től mindig az apátság tulajdona maradt. 1563-ban a 21 miskolci nemesi porta egyike. 1817-ben is az apátságé, de a 19. században új gazdája lesz. Ez mindenképpen a miskolci beköltözést teszi indokolttá. A miskolci kúriától (amely a Kossuth-Széchenyi u. mai kereszteződésében, a Pannónia szálloda épületének helyén állt) kb. egyenlő távolságra volt az akkori avasi katolikus templom, ill. az Újváros ekkor még álló, s hasonlóan katolikus Boldogasszony temploma. A régi Boldogasszony templom már a 15. században kápolna rangra süllyedt, amelynek nem volt külön plébánosa. Ez idővel romlásnak indult és a reformációtól kezdve csak mint romról történik róla említés. A templom a 16. században pusztul el, de pusztulásáról nincsen megbízható adatok. Ugyanez vonatkozik az avasi templomra, de a mindszenti kápolnára is. Marjalaki Kiss Lajos 1927-ben írja, hogy „különösen homályos rész városunk múltjában a mohácsi vész utáni zavaros évtizedek, az 1526-1569 közötti időszak egyháztörténete", ugyanis 1526-ban Miskolcra még nem érkezett meg a reformáció, 1569ben pedig már az egész város a megszilárdult és kizárólagos reformált egyház tagja. Ez az az időszak, amikor török támadások is érik a várost, a katolikus és református főurak dúlják egymás javait, amikor nemcsak az építmények történetére vonatkozó iratok pusztulnak el, hanem sorra áldozatul esnek az épületek is. Az avasi plébánia templomnak tett adományokból a 16. században, s az azt megelőző időben ún. oltáralapítványok születtek. Ezeknek az alapítványoknak a lényege az intenció, azaz miseszolgáltatási kötelezettség-vállalás ellenszolgáltatás fejében. Az ellenszolgáltatások pénzben vagy birtok-adományozásbeli ajándékok voltak, így a tapolcai bencések és a diósgyőri pálosok kapcsolatára utal pl. az hogy 1453-ban Jakab tapolcai apát „a Szt. Benedekről nevezett tapolczai kolostor apátja a miskolczi Szt. György hegyen fekvő szőlejének harmadrészét Orbán nevű gyónta tójának, a többit a Jézus Szt. testéről nevezett diósgyőri paulinusoknak hagyta, kik később Orbán részét is öröklik." A másik lehetőség az volt, amikor az adomány kápolna-alapítását szolgálta (később egy kápolnához több alapítvány is kapcsolódhatott.) Az avasi templomnak számos oltáralapítványa, sőt kápolnája volt. Ilyen volt a „Miskolc határában létesített, s a Mindszentekről elnevezett alapítványi egyház", azaz a - hiteles adatokkal - 16. sz. elejére datálható mindszenti katolikus kápolna is. 1507-ben az egyik alapítványt Szirmay Mihály és Horváth György tette az egri káptalan előtt. Az oklevél tanulsága szerint Jenke nevű pusztájukat adják a - már meglévő - miskolci Mindszent-oltár igazgatójának, a szikszói Berczyus Jánosnak, heti egy, a halottakért mondandó mise alapítványául. Ez az 1507-re utaló adat tehát a már meglévő mindszenti kápolnára vonatkozik. A mai templom helyén állott kápolna ezek szerint már 1507-et megelőzően is funkcionált. Ekkor még nem történik említés Mindszent településről, a kápolna a város határában áll és Miskolchoz tartozik. A kápolna mellett ekkor már létezik az ispotály, vagy szegényápolda. Tapolca-Mindszent kapcsolatára, (tehát Mindszent az apátsághoz tartozik) még nincsen okle-