Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

AZ AVAS A VÁROSKÉPBEN

dályozni Miskolc önállóságát, kiválását a megye közigazgatási rendszeréből. Azt viszont előnyére és pozitív jellemére utalva írták, hogy 1908. december 11-én az utolsó közös megyei és városi közgyűlésen képes volt olyan beszédet tartani és hangulatot kialakítani, ami ezt a korábbi „konok" alapállását fel fedtetni tudta minden résztvevővel. Az Erzsébet kórház kiépítésében elévülhetetlenek érdemei, ezért (is) 1904-ben mezőkövesdi előnévvel magyar nemességet kapott. 1913-ban Tisza István nevezte ki megyei főispánná, s Tisza bukása után ő is lemondott, a politikától visszavonult. A Tanácsköztársaság idejét börtönben töltötte, innen szabadulva közigazgatási és kulturális bizottságokban dolgozott. Felesége, Soltész Nagy Irma, az egykori polgármester leánya volt. A családi kapcsolatból is következően az Erzsébet-tér 2. számú házban (a mindenkori polgármesternek kijáró, mai Szarvas gyógyszertár emeleti részén) lakott, innen is temették a vármegye halottjaként. Tarnai Gyulát 1913-ban Mezőkövesd díszpolgárává választották, de családi kötődései miatt az avasi kriptában helyezték végső nyugalomra. LATABÁR ENDRE (1811-1873) és SCHABINSZKY LÁSZLÓ (?-?) közös kriptája. A temető legnyugatibb részén, mintegy lezárva azt, látA Latabár és Schabinszky család egymással összeépített kriptája, 1998.