Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

azért nem szakadok el bíró uramtól és a Hámortól; majd oda fogok temetkezni.. ." Miskolcon, a múzeum kiadványaiban először 1955-ben Árokszállásy Zoltán írt Herman Ottóról, majd 1960-ban és 1964-ben Megay Géza és Leszih Andor adott képet Herman Ottó múzeumban lévő anyagáról. Ez alig több, mint a két háború közötti hagyaték. Anyagának meghatározó többsége - köteteinek, tanulmányainak kéziratai - a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában vannak. Mindez annak ellenére történt, hogy az akadémiáról, az akadémiai tagságról - amelyet magától elhárított - nem volt igazán jó véleménye. Ezt így fogalmazta meg: „A tudományban sem pajtást, sem urat nem ismerek. Ennélfogva csak oly testületnek lehetek tagja, melyben döntő szó a szakembereké; ellenben nem kívánok helyet oly testületben, melyben a döntés főbb része oly dignitariusoké, kiknek méltóságos voltát nem bolygathatom ugyan, de akiknek tudományos értékéről nekem - tudományos munkálataik sajnos, hiánya miatt - fogalmam sincs, de meg azért is, hogy legyen ezen címkórságos magyar glóbuson legalább egy olyan ember, aki cím és rang nélkül, éppen csak mint ember, meg tud élni munkával." Herman Ottó életművének feldolgozása, az általa írt dokumentumok, vagy a rá vonatkozó adalékok gyűjtése hamvai hazahozatalának felvetődésétől vált átgondoltabbá és eredményesebbé. Ez annak ellenére is igaz, hogy az intézmény a múzeumi gyűjtemény államosítása után, 1953-ban felvette Herman Ottó nevét. (A múzeumhoz való sok évtizedes erőteljes kötődése miatt határozottan szóba került Gálffy Ignác neve is.) S annak ismeretében is igaz, hogy a Papszeren 1957-ben felállították egészalakos szobrát, Medgyessy Ferenc alkotását. Hamvainak hazaszállítása összekapcsolódott azzal a rendezvénynyel, amely egy 1365-ben kelt, s Nagy Lajostól kapott oklevélre hivatkozva Miskolc várossá nyilvánításának 600. évfordulóját kívánta méltó módon megünnepelni és dokumentálni. (Ekkorra készült, s erre az alkalomra fogadták el az új, ún. „kohászos" városcímert, amely pontosan negyedszázadig, 1990-ig volt használatban.) A 600 éves város és Herman Ottó emlékünnepéről a helyi sajtó a következőket írta: „Ma kezdődik - halála ötvenedik és születése százharmincadik évfordulója alkalmából - a miskolci Herman Ottó emlékünnep és a Herman Ottó tudományos konferencia.... A politikus, a terméHerman Ottó vadászat után, 19. sz. vége