Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

szettudós, a néprajzos, a régész, az ismeretterjesztő Herman Ottóról beszédet mond dr. Sályi István egyetemi tanár, dr. Ortutay Gyula akadémikus, dr. Anghi Csaba a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója, dr. Vargha László építőművész, Korek József ősrégész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató helyettese és Csókás János egyetemi tanár. Az ünnepség során Fekete László, a miskolci tanács elnöke nyitja meg azt az emlékkiállítást, amely Herman Ottó életének és pályájának - magángyűjteményekből kiválasztott - emlékeit mutatja be. Az ünnepségek kiemelkedő eseménye lesz szombat délután négy órakor Herman Ottó második temetése a kis háHerman Ottó Lillafüreden, 1913. mori temetőben. A nagy tudós maradványait a Kerepesi temetőből hazaszállították Miskolcra és abban a gyengéden szeretett tájban helyezik most már örök nyugalomra, ahol Herman Ottó élete jó részét töltötte." Az emlékkiállítás azért is érdemel figyelmet, mert zömmel nem Herman Ottó múzeumi hagyatékára, hanem a még élő „tanítványok" gyűjteményeinek bemutatására épült. így a kiállításon látható volt Fóriss Ferenc zuzmógyűjteménye, amely az 1980-as évek elején került véglegesen - a tudós halála után - a múzeumba. Kiállították Jakab Zoltán rovar- és lepkegyűjteményét, Marjalaki Kiss Lajos várostörténeti, H. Szabó Béla természetvédelmi írásait és tanulmányait. Látható volt Tóth Lajos ősrégészeti anyaga, amely az 1970-es évek közepén került a múzeum régészeti gyűjteményébe, s Vásárhelyi István állattani gyűjteménye is része volt az emlékkiállításnak. Ma már a múzeumtörténet lapjaira kívánkozik a cikk következő mondata is: „Külön kedves színfoltja a kiállításnak az általános iskolás Gyulai Iván és a gimnazista Gyulai Péter bogár-, valamint lepkegyűjteménye." Herman Ottóra vonatkozó dokumentumok ekkor és a későbbiekben is folyamatosan kerültek a múzeumba. így találhatók a Marjalaki, a H. Szabó és a Vásárhelyi anyagban is. Tárgyak és dokumentumok az exhumálást és Herman Ottó hamvainak újratemetését követően Budapestről, Sárospataky Józsefnétől is gazdagították a gyűjteményt. (Ismereteim szerint vele még az 1980-as évek elején levélkapcsolatban állt a múzeum vezetősége, illetve Szabadfalvi József múzeumigazgató.) 1969-ben Kilián István Jászai Mari Herman Ottóhoz írt leveleivel gazdagította a gyűjteményt. (A negyedszáz levelet 1979-ben Szabadfalvi Józsefpublikálta és látta el kiegészítésekkel.) Ugyan