Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)
50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM
végrehajtották az Erzsébet kórház rekonstrukcióját, ekkor épült a Tizes honvéd utcán két városi bérpalota, két darab 40 lakásos bérház, s még számos elképzelést, tervet lehetett finanszírozni, megvalósítani. Az Avasra tervezett szanatóriumok és az egyetem épületei viszont nem szerepeltek a város finanszírozandó, kiemelt feladatai, elképzelései között. * * * Miskolc egyetemi várossá fejlesztésében 1929-1931 között érdemben foglalkoztak a kereskedelmi főiskola kérdésével. Ezzel kapcsolatos elképzeléseit a „dunáninneni városok" miskolci kongresszusán 1929-ben a kultuszminiszter, gróf Klebelsberg Kunó fejtette ki. Amennyire negatív megítélést kapott a jogászoktól és az ev. egyház képviselőitől az akadémia megszüntetésével kapcsolatos nézetei miatt, annyira szívükbe zárták a kereskedők a főiskolával kapcsolatos támogató MISKOLC ÉS A KERESKEDELMI FŐISKOLA Mindenki előtt köztudomás tt, hojry Miskolc város *»• nagyszabású kulturális, gyáripari es kereskedelmi fejlettségénél fogva, teljes joggal tarthat igényt valamely egyetemi színvonalon álló főiskolára. Csak természetesnek találhatjuk ezek után, hogy az Eperjesről kiüldözött ág. ev. jogakadémia Miskolcon talált termékeny talajra. Ez a magyarázata annak, hogy e jogi főiskola városunk falain belül a virágzás legszebb fokára, emelkedett. A közoktatásügyi kormányzat — országunk megcsonkitottságára való hivatkozással — a vidéki jogakadémiákat megszüntetendőknek tartja. Ezek alapján Miskolc el fogja veszíteni, egyetlen főiskoláját. Miután azonban (az országos közoktatásügy legfőbb" őre: gróf Klébels-j berg Kunó miniszter is belátta,' hogy Miskolc főiskola nélkül nem, maradhat, arra való tekintettelj hogy városunk egy nagy vidék ha-! talmas kereskedelmi és ipari gócpontja, azon nagyszerű elhatározás-i rn jutott, miszerint Miskolcon ke-. reskcdelmi főiskolát fop létesitenul A megszüntetendő jogakadémia helyett a tervbevett kere&kec'i'lmi í főiskolával kivánja tehát a kor- ' mány Miskolcot kárpótolni. Magától értetődik, hogy a miniszter Miskolctól várji a megfelelő javaslatokat, mert hiszen egy meglevő főiskola IrAnitésérfil ós egy másik~nak~ felállításáról lóvén szó. Miskolc kívánságának ismerete nélkül, rendkívül nehéz lenne a döntő szót. kimondania. Miskolc városa hálás köszönettel , vette tudomásul a miniszter abbeli igéretét, hogy városunkban kereskedelmi főiskolát kivan létesíteni. Kereskedelmi főiskolára mindenkén igényt tart városunk. Igazolja ezt az a körülmény is. hogy az 1886. évben Gálffv Ignác kitűnő vezetésével megnyílt állami felsőkereskedelmi iskolánk Budapest után az ország legnépesebb, leglátogatottabb és legjobb hírnévnek örvendő kereskedelmi középiskolája. A tanulók létszáma itt állandóan háromszázon felül van. valamennyi évfolyama párhuzamos osztályú. t — Ez a körülmény is azt igazolja, hogy városunk ós környékének lakossága nagy* 1 szeretettel és rokonszenvvel viseltetik a kereskedrelmi 1 iskola irányában. Azonban mindenki előtt világos, hogy a kereskedelmi » szaktudományok nagyfokú fejlesztést, igényelnek. Az erre .irányuló törekvés az utóbbi évtizedek legnagyobb problémája. Ezen nem is csodálkozhatunk, mert látjuk, tapasztaljuk, hogy a XX. század a villamosság évszázada, mely óriási átalakulásokat hozott a világ számára. A repülőgép, a Zeppelin és a rádió feltalálása és használatba vétele köze-" lebb hozta az embereket egymáshoz. Hihetetlennek látszó távolságok egyik napról a másikra eltűnj nek, leküzdhetetlennek mutatkoxó akadályok és válaszfalak márólholnapra leomlanak. Pár nap leforgása alatt egyik világrészből a másikba repülhetünk. Reggeli Hírlap, 1929. július 1. JÜ nagyszerű újításokat korszakunk legmodernebb intézménye: u kereskedelem használta ki elsőnél;, mejynok vezotésóhez tehát minó lUHjyobb és fokozottabb tudásra van szükség. Ma már az általános, tudás sem elegendő, mert a kereskedelem rpyoí; ágazatai ftnnvtrur specializálódtak, hngy ezek különkülön is nagy szaktudást, nyelvtudást és gazdag élet tanasztala tokát igényelnek. Ilykép a kereskedelem fokozott igényei egy uj tudományszaknak: a kereskedelmi tvdonu'ini/o-!:. kialakulásának vetették meg az alapját E tudományág megalapítója dir. Johann Friedrich Schär, a berlini Handelshochschule néhai tanára és rektora volt. Schär élesen látó tekintetével hamarosan észrevett, hogy a kereskedelmi magasabb tudományos intézményeknek, a kereskedelmi főiskoláknak nem lehet aaa feladatuk, hogy tanítványaikat a nyereségeiV alapján, nyereségcsináIásr.a oktassák. A kereskedelem tudományos tárgyalása nem lehetséges, ha nzt oly foglalkozásnak tekintjük, amely ridegen a haszoncsinálásában, azaz meg nem engedett eszközöknek: a tudatlanok és tapasztalatlanoknak szellemi fölényünkkel történő kihasználásában merül ki. szóval: a mások kárára és rovására történő meggazdagodásban. Ez a kereskedelem, éppoly helytelen megítélése lenne, mint az is, ha mi az orVos, az ügyvéd, a mérnök hivatását a mohó pónzcsinálás nézőszögéből tekintenők. ' A technika, a jojr és az orvostani főiskolai tanulásának a pénzszerzéshez semmi köze. Az orvos a szenvedő emberiség szolgálatába ál lit ja tudását és ennek megfelelŐleg,. Honorálják.
