Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM

szándéka kifejtésekor. A helyi sajtó tájékoztatása szerint „a miniszter is belátta, hogy Miskolc főiskola nélkül nem maradhat, arra való tekintettel, hogy városunk egy nagy vidék hatalmas kereskedelmi és ipari gócpontja, azon nagyszerű elhatározásra jutott, miszerint Miskolcon kereskedelmi főiskolát fog létesíteni. A megszüntetendő jogakadémia helyett a tervezett kereskedelmi főiskolával kívánja tehát a kormány Miskolcot kárpótolni. Magától értetődik, hogy a miniszter Miskolctól várja a megfelelő javaslatokat, mert hiszen egy meglévő főiskola leépítéséről és egy másik felállításáról lévén szó." Miskolcot a görög kereskedők 18-19. századi ittléte, s minden vonatkozásban magas szintű tevékenysége és maradandó kultúrája alapján, majd az őket váltó zsidó kereskedők eredményessége ismeretében jellegzetes kereskedő városnak tekintették. Az „iskolázott" kereskedő-réteg megteremtése érdekében sokat tett Gálffy Ignác, aki 1886-ban lerakta a felsőkereskedelmi iskola alapját. A város és a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával létrejött Fiú Felső-kereskedelmi Iskola Budapest után az ország legnépesebb, legjobb hírnévnek örvendő kereskedelmi középiskolájává fejlődött. Tehát volt egy nagy hagyománnyal rendelkező középiskola, amelyre reálisan épülhetett volna a főiskola. Ezt továbbgondolva felvetődött annak kérelmezése, hogy a közoktatásügyi minisztérium helyezze Budapestről Miskolcra a felsőkereskedelmi iskola tanárképző intézetét. Ez beleillett volna a Klebelsberg-féle decentralizációs kultúrpolitikába, ugyanakkor különösebb konfliktus nélkül oldotta volna meg a jogász tantestület átcsoportosítását, elhelyezését. „Olyan értelemben, hogy a jogi tárgyakat az új főiskola keretén belül adnák elő. Miután e két intézmény állami jellegű lenne, a város remélhetőleg felszabadulna a jogakadémia fenntartási költségei alól, viszont a jogi tanulmányok iránt érdeklődők a kereskedelmi főiskola jogi tárgyainak hallgatásával nyernének kárpótlást a megszüntetett jogakadémiáért." A főiskola alapítása érdekében 1931-ben két fontos dokumentum született. Egyik előterjesztője a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara volt. Az előterjesztés abból indult ki, hogy a budapesti m. kir. Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karát decentralizálják. A mezőgazdasági „szakosztály" Debrecenbe kerülne, a gazdasági közigazgatás „szakosztálya" egyesülne a budapesti József nádor műegyetem közgazdasági szakosztályával, a kereskedelmi szakosztály pedig önálló főiskolává alakulna, s ennek egyik lehetséges, de egyben legmegalapozottabb helye Miskolc lehetne. „A kereskedelmi főiskolának a magyar vidéken székhelyünknél jobb helyet találni nem lehet „- fogalmaz az előterjesztés". Maga a mai Miskolc a statisztikai adatok szerint a vidék legnagyobb kereskedő városa, s az elővárosokat is beleszámítva lakosságából az iparforgalmi lakosság arányszáma a legnagyobb az országban. A maga 67,1%-ával még Budapestet is maga mögött hagyja (65,7%), nem is szólva Szegedről (37,3%) és Debrecenről (46,9%). Abszolút számokban kifejezve az arányt, azt látjuk, hogy a merkantil foglalkozásokból élő népesség száma itt közel annyi, mint a vidék másik két legiparosabb városának, Pécsnek és Győrnek hasonló népessége együttvéve. De nemcsak magának Miskolc városának kereskedő és iparos jellege predesztinálja egy kereskedelmi főiskola ideplántálására, hanem az országrésznek a gazdasági jellege, melynek központjául Miskolc vallhatja magát."