Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

körséta alatt: negyvennégy évi munkám lehet esetleg veszélyben. Idáig megőrizte a jó Isten (ti. a múzeumot), bízom benne, hogy sikerül nagyobb kár nélkül megmenteni..." Hát így mentette, mentették meg a múzeum gyűjteményeit. Emberi természetéből következett, hogy ezeknek a hónapoknak a történéseit ő tanulmányban soha nem írta le, holott ezekben az évtizedekben kétségkívül ő tudott a múzeumról a legtöbbet. Leszih és Gálffy, másrészt a múzeum és a városháza kapcsolatáról még idekívánkozik egykét jellemző példa. 1945. január 11-én írja: „Volt nálam Gálffy Imre és a fia, Adorján. . .. Ma reggel voltam Petrónál" (ti. Petró Sándor orvosnál, Klein Gáspár levéltáros, 1947 körül aki régóta jó kapcsolatot ápolt a múzeummal, „műkincs-ismeretét" pedig Leszih Andortól tanulta.) Másnap a következőt jegyzi: „Voltam a polgármesternél. Azt mondja, szedjünk rendbe egy pár termet, nyissuk meg (ti. a kiállítást). Elhozza a városparancsnokot, akkor lesz rá remény, hogy az egész épület ablaküvegét rendbe szedhetjük. Nagyon sokat dolgozik Gálffy, igen le van verve. Holnapra is sok munkaerő kellene, és nem jönnek. Az utcákon még mindig fogdossák az embereket közmunkára." 1945. január 31. és február 2-a között írja, hogy „mindenki az internálásokról és ember elvitelekről beszél. Azt mondják, hogy a héten elvittek 4500 embert Debrecenbe (50 megúszta). A vonattól a Király-hídig (ma: Ady-híd) le volt zárva az utca. Sok nevet emlegettek, de többel ezek közül már találkoztam". Itt említi Klein Gáspár levéltáros nevét, aki mintegy „külsős munkatársa" volt a múzeumnak, s 1938-ban nyomtatásban is megjelentette a múzeumi levéltár kataszterét. (Az intézmény államosításakor ez átkerült a városi levéltárba!) Az egyik utolsó bejegyzése naplójában annak dokumentálása, hogy „a zsidó műtárgyak tulajdonosai lassan jelentkeznek". A gettósításkor, illetve a deportálás után a zsidóktól lefoglalt műkincsek a múzeumba kerültek. Ugyanez ismétlődött meg 1950-1951-ben, amikor nagyszámú miskolci családot deportáltak a hortobágyi Borsós-tanyára. (Műtárgyaikat több raktában is tárolták, de akik visszatértek, azok 1952-től a múzeumtól ezeket visszakapták, legalábbis visszakaphatták.) * * * A háborús események és a kiállítási termek fokozatos megnyitása után a következő nagy változás 1950-ben, az államosítással következett