Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

Múzeum a város irányítása alatt. Kiállttások. Nagy hagyományozok s hagyatékok Harmadik korszak: 1914-1944 A közművelődési és múzeumi szakosztályok közötti ellentét nemcsak pénzügyi jellegű volt, hanem a szakmai elképzelések különbözőségét is jelentette. A közművelődési egyesületnek volt irodalmi, zenei és képzőművészeti osztálya, míg a múzeumi egyesületben is kirajzolódtak a régiségtár (régészet), történeti (tárgyi és dokumentum) gyűjtemény, az éremgyűjtemény, a néprajzi tár, a természetrajzi gyűjtemény, a képtár és az önálló könyvtár keretei. Az egyik terület az előadásokra és rendezvényekre, a másik a feltáró és kutatómunkára, a gyűjteményi anyag kiállításon való bemutatására és kiadványokban is megvalósuló tudományos feldolgozására összpontosított. Mivel közös pénzügyi keretből kellett gazdálkodni, már csak ennek okán is rendszeressé váltak a nézeteltérések. Miskolc város közgyűlése 1913. október 30án tárgyalta a különválás ügyét, s azt 311/1913. sz. közgyűlési határozatával el is fogadta. A belügyminiszter 1914 januárjában „szentesítette" a közművelődés és a múzeumi tevékenység önállósulását. A múzeum dolgai az ezt követő években rendeződtek, a közművelődési egyesület gondjai viszont még évekkel később is visszatértek, foglalkoztatva a sajtót és a közvéleményt egyaránt. A különválást Gálffy Ignác, a Múzeum Egyesület elnöke a következőképpen indokolta: A szétválásra irányuló törekvések számos oka közül a legfontosabb, hogy „a közművelődési Egyesület csak Miskolcra terjed ki, míg a Múzeumi Egyesület egész Borsodvármegyében dolgozik." Amikor a „Borsod-Miskolczi Közművelődési Múzeum és Egyesület 1899-ben az akkori Turista Kör kebelében megalakult, még egy volt a célunk. Azóta azonban új eszmék, új célok merültek fel, melyek lassan különböző irányzatot öltöttek. Hogy a saját céljainkat könnyebben elérhessük, most szétválunk . . ." Balogh Bertalan, a Közművelődési Egyesület elnöke pedig a következőket fogalmazta meg: „Mindkét egyesület más irányú tevékenységet folytat, így elhatároztuk, hogy szétválunk ... így majd ha ezután versengés lesz köztünk, legalább haszna lesz belőle a kultúrának." Bár 1914-ben hivatalossá vált az önállóság, a közbejött háború megdermesztette a múzeumügyet is. A háborút követően, a köztársaság majd a tanácsköztársaság időszakában is felvetődik a múzeum rendezetlen, megoldást kívánó helyzete: működtetésének anyagi háttere, bezárt kiállítótermeinek megnyitása, épületbővítés vagy új épület biztosítása, hogy a megyéből a leginkább fenyegetett műtárgy együtteseket, vagy „szocializálandó" magángyűjteményeket fogadni tudja. A hivatalos átadás-átvételi aktusra így csak 1920-ban került sor, amikortól a közös fenntartású intézmény irányítását a megye és a város által delegált tagokból álló múzeumi bizottság látta el. A múzeum új szabályzatának elfogadására 1922 márciusában került sor. Az új szabályzat szerint