Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

20 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA (MTA) MISKOLCI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGA (MAB)

A Miskolci Akadémiai Bizottság megalakulása és működése az egyetemen (1979-1983) A Magyar Tudományos Akadémia határozatát követően, 1979. november 30-án, a miskolci - akkori - Nehézipari Műszaki Egyetemen megalakult a MAB, vagyis a Miskolci Akadémiai Bizottság. A vidéki bizottságok kiépítése 1961-ben Szegeden kezdődött, majd 1969-ben Pécsett, 1972-ben Veszprémben folytatódott. Miskolcot megelőzően, 1976-ban Debrecenben alakult meg a tudományos élet képviselőinek bizottsága. A MAB létrehozásával vált teljessé az MTA vidéki bizottságainak szervezete, tehát így épült ki az az országos „hálózat", amely azóta öt akadémiai bizottság együttműködését is jelenti. A miskolci bizottság valójában a „Magyar Tudományos Akadémia észak-magyarországi területi csoportja", melynek tevékenysége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék területére. Az alakuló ülésen a társbizottságok, az érintett megyék tanácsi és pártvezetőin kívül a MAB 25 alapító tagja jelent meg. Az alakuló ülésen természetesen részt vettek a MTA és Miskolc város képviselői, vezetői is. A MAB elnöke Zambó János akadémikus (Miskolc), társelnökei pedig Szűcs László kandidátus (Eger), és Bandur Károly kandidátus (Salgótarján) lettek. A bizottság titkári teendőit Terplán Zénó, a műszaki tudományok doktora, a miskolci egyetem tanszékvezető tanára látta el. Az alakuló ülést megelőzően már elfogadott szervezeti szabályzat értelmében „a MAB célja az Észak-Magyarországon folyó tudományos tevékenység állami és társadalmi erőkkel való ösztönzése, támogatása, koordinálása és szervezése. Felkérés alapján részt vesz a régió társadalmi, gazdasági fejlődésével összefüggő döntések megalapozásában, véleményezésében." A bizottság feladata közérthetőbben a három megye fejlődésének, művelődésének segítése, koordinálása az arányok következetes betartásával. A MAB munkáját elsősorban szakbizottságaiban végzi, így hatékonyságát is az ott folyó munka határozza meg. Ebből is következően a MAB, mint testület, konkrét kutatási feladatokat nem vállal. Az alakulást követően fél éven belül megszerveződtek és megtartották első üléseiket a szakbizottságok. A 8 bizottság közül 5 Miskolcon, ezen belül 4 pedig az egyetemen kezdte meg működését. Az „alapbizottságok" és vezetőik a következők voltak: Bányászati (Szilas A. Pál), Egészségügyi (Prónay Gábor), Gépészeti (Czibere Tibor), Kohászati (Simon Sándor), Közgazdaságtudományi (Nagy Aladár), Mezőgazdasági (Szálai György), Társadalomtudományi (Bandur Károly) és Vegyészeti (Alaitner István). A szakbizottságok megalakulását, majd az érdemi munka megkezdését követően az első „történeti" dátum: 1980. április 22. A MAB ekkor rendezett első ízben kandidátusi disszertáció-védést, s természetesen még a Műszaki Egyetemen. Már a „területi munka" megkezdésére utalt, hogy 1980 októberében Salgótarján adott helyet bizottsági ülésnek. Az Akadémiai Bizottság - az