Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

20 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA (MTA) MISKOLCI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGA (MAB)

egyetemi jogász-képzés alakulásának megfelelően - új taggal gyarapodott Kratochwill Ferenc intézetigazgató személyében. Az Akadémiai Bizottság szervezeti szabályzata megfogalmazta a megye(ék) helyzetével összefüggő fontosabb kérdésekben - felkérés alapján - a szakértői bekapcsolódást, részvételt, így a megyei tanács vitaanyagot terjesztett a MAB vezetősége elé „B.-A.-Z. megye hosszú távú környezetvédelmi programja" címen. A vitára 1982 januárjában került sor. A feljegyzések, s korabeli sajtóhíradások arról tanúskodnak, hogy mind a város, mind pedig a megye vezetői fontosnak tartották a MAB munkáját, hiszen az éves beszámolók meghallgatására, a munkatervek vitájára rendszeresen eljártak. 1979-1983 között a MAB és annak szakbizottságai a Nehézipari Műszaki Egyetemen végezte munkáját. Országos esemény volt az új székház elkészülte. 1983 december végén az adminisztráció-ügyintézés már „birtokba vette" az Erzsébet téri székházat, de a felavatásra, az ünnepélyes átadásra, csak 1984. március 20-án került sor. Az egyetem falai között töltött közel fél évtized alatt a MAB tevékenysége kiterjedt a szak- és munkabizottságok folyamatos üléseire, amelyek nagyrészükben tudományos vitaülések voltak. Az egyetem biztosított helyet a tudományos ülések, konferenciák, szimpóziomok, ankétok és szemináriumok megrendezésére, de ugyanakkor már nemcsak kandidátusi védések és munkahelyi viták voltak, hanem sor került „nagydoktori" értekezés megvédésére is. Az eltelt években külön összesítéseket készítettek a MAB munkatársai a különféle tudományos pályázatok kiírásáról és elbírálásáról, a fejlesztési javaslatokról, s természetesen a hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítéséről és fenntartásáról. Az új MAB-székház átadásáig a különböző szak- és munkabizottságokban 600-650-en dolgoztak, s 400 szakmai, tudományos ülés megrendezésében vettek részt. (Miskolc fontos szerepére utal, s ez természetesen összekapcsolódik az egyetem hatékony részvételével, hogy a rendezvények 70%-a megyénkben, 20%-a Heves, míg 10%-a Nógrád megyében volt.) Zambó János, a MAB elnöke az MTA elnökségével és a társ akadémiai bizottságokkal való jó kapcsolatról adott számot. Kiemelte a hírközlő szervekkel kialakult korrekt információs viszonyt, hiszen rendszeres tájékoztatók jelentek meg a különféle rendezvényekről. A szakmaitudományos munka dokumentálására a „Miskolci Akadémiai Bizottság Közleményei" szolgáltak, amelyek 1981-től folyamatosan, évente jelentek (jelennek) meg. „A MAB még nem indította meg tudományos kiadványait, elsősorban az anyagi feltételek hiánya miatt" - fogalmazta meg az elnök, a végzett munka mégis színes skálán mozgott, nagyos sokrétű, szerteágazó, maradandó tudományos értékű volt. A Miskolci Akadémiai Bizottság emblémája, 1999.