Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

Ezt az utóbbi lehetó'séget elvetették, mert a vendégeket lenyűgözte az Avas-alji hangulat. (A régi épületet, amely a múzeum mellett helyet adott a női ipariskolának is, lebontották volna.) A delegáció azzal távozott, hogy a város meghatározza, hány intézményt, s milyen alapterületen kíván itt elhelyezni, s ennek ismeretében a fővárosban többféle elképzelést alakítanak ki, amelyből a város vezetése kiválasztja a számára legideálisabbat. Arról nincsenek ismereteink, hogy készültek volna-e tervek, de annyi bizonyos, hogy a háború évei alatt meg kellett feledkezni a kultúrpalota felépítéséről. IRODALOM Dr. Lendl Adolf Miskolcon. (A készülő kiállítás állatpreparátora.) Miskolczi Napló, 1902. július 2. Gróf Kreit Béla Miskolczon. (A Kossuth-múzeum tervezett kiállítása a városban.) Miskolczi Napló, 1902. július 24. A Közművelődési Egyesület ülése. Miskolczi Napló, 1903. jan. 30. Adományok a múzeumnak. Miskolczi Napló, 1903. márius 5. A közművelődésért. Egy évi működés beszámolója. Miskolczi Napló, 1904. március 29. Ajándék a múzeumnak. Miskolczi Napló, 1904. június 2. A magyar közművelődésért. A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egylet 1903-1094. évi Évkönyvéről. Ellenzék, 1904. július 7. Balogh Bertalan könyvet írt „A magyar nemzeti közművelődés" címen. Ellenzék, 1905. október 24. Gálffy Ignác: A Borsod-Miskolczi Múzeum. Ellenzék, 1907. április 11. és április 13. A múzeum gyarapodása. Miskolczi Napló, 1909. január 17. A Közművelődési és Múzeum Egyesület évkönyve (1906-1907. évekre). Miskolci Napló, 1909. július 24. A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület közgyűlése. Kultúrpalota Miskolczon. Ellenzék, 1911. márc. 14. A Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egylet választmányi ülése. Miskolczi Napló, 1912. július 12. A múzeum gyarapodása. Miskolczi Napló, 1912. október 6. Istvánffy Gyula előadása. Miskolczi Napló, 1913. február 6. A múzeum gyarapodása. Miskolczi Napló, 1913. március 5. A múzeum 1911-1912. évi jelentése. Miskolczi Napló, 1913. március 23. Leszih Andor: A Közművelődési Egyesület és a múzeum szétválása. Miskolczi Napló, 1913. április 30. A Borsod-Miskolczi Múzeum és Közművelődési Egylet szétválása. Választmányi ülés. Miskolczi Napló, 1913. július 8. A múzeum gyarapodása. Miskolczi Napló, 1913. június 3. A Nemzeti Múzeum igazgatója Miskolczon. Hol lesz a kultúrpalota? Miskolczi Napló, 1913. július 16. A múzeum gyarapodása. Miskolczi Napló, 1913. december 18. Leszih Andor: A múzeum ötven éve. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 1., Miskolc, 1955. 2-6. Tóth Lajosné-Viga Gyula: A Herman Ottó Múzeum kiadványainak bibliográfiája, 1900-1977. Miskolc, 1978. Thurzó Nagy László: Miskolci Lexikon. 1900-1940. l/A. kötet. Budapest, 1965. 141-148. FORRÁSOK Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár: B.-A.-Z. M. Lt: IV. 1925/b. 34. doboz/23. (Á Miskolci Múzeumpártoló Egyesület és a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület alapszabályai.) * * * A korszak négy jellemző, sokoldalú munkát végző, tudós egyénisége születésük, illetve Miskolcra kerülésük sorrendjében: Istvánffy Gyula (1863-1921), Kóris Kálmán (1873-1967), Gálffy Ignác (1859-1940) és Budai József (1849-1839) volt. Munkájuk részben összekapcsolódott a korábban említett Petró Józsefével, de sokkal inkább Leszih Andoréval. Kor- és munkatársaik voltak a múzeumi bizottságban Miskolczy Simon János és Magassházy Béla dr., akik a város, illetve a megye levéltárosai voltak. ISTVÁNFFY GYULA (Miskolc, 1863 - Miskolc, 1921) Istvánffy Gyulát az ethnográfusok elsősorban a palócság néprajzát felgyűjtő, részben publikáló tanáremberként ismerik. Mások, de még a miskolciak számára is ismeretlenül cseng a neve, holott a város szülötte, s maradványai a miskolci mindszenti római katolikus temetőben nyugsza-