Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

nak. Amikor az iskolák számok helyett nevet választhattak, az egykori Kun József utcai általá­nos iskola az ő nevét választotta, így a „palóc néplélek kutatójának" emlékét legalább iskola­név örökíti tovább. Az ún. 4. számú iskola név­választása nagyon is indokolt volt, hiszen a szomszédos Dayka Gábor utcai állami polgári le­ányiskolának Miskolcra visszakerülésétől igaz­gatója volt Istvánffy Gyula. Az életrajzi adatok szerint elemi iskolai ta­nulmányait Miskolcon, a gimnáziumi éveit pedig Miskolcon és Egerben végezte. Nyírbátor után 1881-ben Nagyenyedre került, ahol érettségivel a zsebében tanítóskodott. 20 éves volt, amikor Bu­dapesten a tanítóképzőbe került. 1886-ban ma­gyar nyelv és történettudományi polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Az ekkori tanári kap­csolatai, ismeretsége Herrmann Antallal és Mun­kácsi Bernáttal elkötelezték két tudományterü­lettel: a nyelvészettel és a néprajzzal. Elete a tanári pályán indult, 1887-1888-ban Párádon, 1890-ben Liptószentmiklóson, 1901-ben Breznóbányán, majd élete leghosszabb szakaszán 1908-1921 között Miskolcon tanított. 1888-ban, parádi tartózkodása idején kísérletet tett egy pa­lóc népköltési gyűjtemény összeállítására. Ez a munkája kéziratban maradt, s születésének szá­zadik évfordulóján az ethnográfus utód, Bodgál Ferenc látta el bevezetővel, s rendezte sajtó alá a kiadványt. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványainak I. köteteként „Palóc népköltési gyűjtemény" címen jelent meg.) Hagyatéki anyaga halála után nem maradt, levelezését Bodgál Ferenc gyűjtötte össze és je­lentette meg a múzeum évkönyvében, másrészt az Ethnographia hasábjain. Eletében közel 40 ta­nulmánya és négy könyve jelent meg különféle szakfolyóiratokban és önálló kiadványként. Ha­lála után két évtizeddel a miskolci polgári leány­iskola évkönyvében Madarassy László írt róla, illetve munkásságáról méltatást. Meglátása sze­rint, s ezzel a szaktudomány későbbi képviselői is egyetértenek, „Istvánffy Gyulát mint a népi társadalom kutatásának leggazdagabb adatköz­lőjét kell számon tartani." IRODALOM Bodgál Ferenc: Istvánffy Gyula (1863-1921) Ethnographia, LXXV. (1964) 455-158. Bodgál Ferenc: Istvánffy Gyula levelezése. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XI. Miskolc, 1972. 617-630. Magyar Néprajzi Lexikon, 2. Budapest, 1979. 651-652. Thurzó Nagy László: Miskolci Lexikon 1900-1940. l/A. kötet. Buda­pest, 1965. 170-171. Istvánffy Gyula, 1911

Next

/
Thumbnails
Contents