Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM

Lovászy Márton kultuszminiszter természetesen ezt az elvi állásfoglalását átiratban megküldte Miskolc polgármesterének és a tiszai ev. egyházkerület püspökének, Geduly Henriknek is. Ez adott lehetőséget arra, hogy az eperjesi evangélikus teológia és a tanítóképző is bejelenthesse, hogy Miskolcra szándékozik jönni. A városi közgyűlés ebben a kérdésben is fogadókészségét nyilvánította. Mint tudjuk, a teológia előbb Budapesten talált otthonra, később a soproni fakultásba olvadt be. Miskolc viszont az akadémia után a tanítóképzőt is fogadta. Bár senki nem tudta, hogy fél év elteltével milyen diktátum születik Trianonban, az áttelepülések megvalósulásától tette függővé Miskolc, hogy „az lesz-e, aminek mi álmodjuk: a magyar Oxford és magyar Birmingham. Ahol a gyárkémények és iskolahomlokzatok teszik össze eredeti arcvonásait/' Mint tudjuk, a 20. század első két évtizedének városi álmai közül csak az eperjesi jogakadémia fogadása s nehéz körülmények közötti működtetése vált valósággá. Mielőtt ennek bemutatására, a klebelsbergi kultúrpolitika helyi „érzékelhetőségére" térnénk, Kassa és Miskolc rivalizálásában ki kell térni még egy főiskola tervezett alapítására. * * * Az első világháború kirobbanása előtt felvetődött, hogy a főváros mellett a társadalmi igény megkívánja a második és a harmadik műegyetem helyének kijelölését, majd működési feltételeinek biztosítását. Kétségtelenül területi arányok, elvek is beleszóltak a javaslat megfogalmazásába. Mindenki tudomásul vette Temesvárt, mint második lehetőséget, de a harmadik fogadó hely kijelölésénél csupán az észak-magyarországi, vagy felsőmagyarországi régió hangzott el. Nyilvánvaló, hogy Kassa éppúgy bejelentette igényét, mint Miskolc. Kassa az oktatásügy területén is előbb járt, mint Miskolc. 1657-ben az egri püspök alapította jezsuita akadémiáját 1660-ban I. Lipót ugyanolyan egyetemi rangra emelte, mint amilyen jogokkal a bécsi, a prágai és a nagyszombati egyetemek rendelkeztek. A kassai universitas így lett Európa legkeletebbre fekvő egyeteme. A jezsuita rend feloszlatása után II. József elrendelte az egyetem átalakítását, amely 1776-tól Kassai Királyi Akadémiaként funkcionált. A budai egyetem leányintézeteként szervezték meg a jogi és a filozófiai fakultásokat. Ilyen történelmi előnnyel szemben Miskolc tehetetlen volt. A rivalizálás viszont minden más, új létesítésű közoktatási intézmény esetében indokolt lehetett. A háború időben eltolta a kérdés megoldását. Kassa esetében az történt, hogy 1937-ben létrehozták a műszaki főiskolát, amelyet 1952-ben bánya, kohó- és nehézgépipari fakultásokkal bővítettek. Miskolcon hasonló döntés megszületésére 1949-ben került sor, a gyakorlati megvalósítás, vagyis az egyetem építészeti kivitelezése az 1950es évek első felére esett. * * * A bányászati és erdészeti főiskola, a pataki teológia és jogakadémia, a tervezett harmadik magyar műegyetem helyett lett egy valóságos jogakadémiája Miskolcnak, amelynek 1919-1949 közötti három évtizedes tevékenysége a szó igazi értelmében hősi korszak volt. Mindez hallatlanul nehéz fenntartási, működtetési körülmények között, viszont rendkívül elismerésre méltó oktatási tevékenység és kiemelkedő tudományos eredmények kíséretében. 1919-től csak a támogatás