Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

fogalmazott a Borsodmegyei Lapok 1899. január 27-ei számának vezércikkében. A múzeum működtetését részben országos támogatással, másrészt a város és megye közös támogatásával látta megoldhatónak, ezt egészítették volna ki a támogatók tagsági díjai, tehát az új intézmény anyagi biztonságát három „fenntartó" garantálta volna. (Ennél az elképzelésnél azóta sem találtak ki jobbat.) A múzeum anyagának elhelyezésére „önálló palotaszerű épület" elkészítését javasolta, amely egyben helyet adott volna a közkönyvtárnak is. Az új épület homlokzatát a város és a megye egyesített címere díszítette volna, alatta domborműves felirat: „A közművelődésnek". (Egy közös múzeum-könyvtár épület terve az eltelt évszázadban többször is felvetődött, utoljára az 1960-as évek közepén-végén készült olyan terv, amely a mai Városház térből nyíló dísztérre gondolta az épületkomplexum elhelyezését.) Szendrei János miniszteri tanácsosi rangban részt vett a párizsi világkiállítás munkálataiban, majd az 1896. évi millenniumi kiállítás hadtörtéMiskolez, 1S99. VTII. évfolyam. 75. sz. Szerda, szeptember 20. SZABADSÁG A MISKOLCZI FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYYENNYOLCZAS PÁRT KÖZLÖNYE. mmntata ÉS KIADÓHIVATAL: Széchcnyi-utcza 45-ik szám. SZELÊXYI és TAUSA nyomdája. A lap megjelen minden gzenlán és szombaton. Felelős szerkesztő és kiadóiiilajríunos : RUTTKAY MENYHÉRT. ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre 5 frt. Félévre 2'50 frt. Negyedévre l25 írt. Egyes szám ára 7 kr. [ßorsod-niiskolczi múzeum. (Polgártársaim szíves figyelmébe !) Már bútorozzák ! ... Ipolyi mondja valamelyik munkájában, hogy nagyobb emléket állítunk a letűnt idüknek és nagyjaikuak a márványba faragott, érczbe öotütt szobroknál, ha összegyűjtjük azokat az ereklyéket, a melyek azokból a régen letűnt időkből és nagyjaik életébűi maradtak reánk, utódokra vissza. Ipolyinak, a ki a magyar régészet úttörője volt, ezen szavait magokéivá tették a magyar tudományos akadémia, a magyar történelmi társulat s ugyanakkor, midőn a fáradhatatlan főpap színleg a kegyeletnek adózott, tényleg megteremtette a magyar vaseszközök többet beszéltek neki Árpád koráról, a honfoglalás művelődési viszonyairól, mint Béla király Anonytnnsa. Ha semmi másért, de ezért az egyért, a honfoglalás művelődési viszonyaiért kell megalkotnunk a borsod-miskolczi muzeumot. Jelennek légyen hála, már bútorozzák. Már ott állanak a volt gimnázium karzatos nagy termében a szekrények. Ezekre helyezzük majd el, a mit a régészek az' Eger és Heő partjain még ott hagytak, még el nem hordtakT] Gondoljuk csak elTTiogy micsoda hatalmas értéke lett volna a mi muzeumunknak, lia azt nem most, hanem akkor, a mikor még Szihalom (Béla király névtelenjében : Ztnuholmu) -fölfedezve" nem volt; ismétlem, ha azt akkor állítjuk föl s a honfoglalás 'képen helyük vau : Borsodmegyében, Miskolcz városában. Számottevő tudás, a ki a magyar művelődés történetét, vagy a honfoglalást akarta volna megírni, heteket töltött volna itt nálunk. Hát erről valószínűleg le kell monda. nunk. (Â Borsodmegye területén található honfoghTtáskori leleteket fölfedezték, azokat ' a tudós világ (ismeri. Csak épen mi nem ösmerjflk, borsodmegyeiek. Fogadom, sok ezer ember él Borsodmegyében, a ki nem tudja, hogy ez a megye a hazai régészet művelői előtt milyen kitűnő hírnévnek örvend. Midőn tehát mi hírt adunk arról, hogy a muzeumunk készül, hitt adhatunk arról Szabadság, 1899. szeptember 20.