Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

fl nemzeti összefogás jegyében Megyei ünnepség Miskolcon és Monokon Szél szaladt ide-oda tegnap a Bükktöl a Tiszáig, zászlókat lobogtató, ködöket towarö­pitő fuvallat. Március 15-e napjának délelőtt­jén a felhőkön olykor-olykor már átmosolygó nap párát lehelteivé melengette a hantok so­rai szerte a megyében. A légben, a fényben, o szélben egyaránt jelen volt a kertek alatt bujkáló tavasz érkezését hirdető üzenet. Tegnap Zemplénagárdtól Mezőkövesdig, Sianticskától Miskolcig megyeszerte zászló­kai lobogtatott a szél, sziv fölé tűzött ko­kárdákat, nemzetiszín szalagokat fényesített a nap. Tegnap voltak, akik ünneplőbe öltözve, főhajtással, voltak akik szerszómmal, tollal a kézben, ám egyazon gondolattal tisztelegtek és emlékeztek 1848 magyar tetteire. A különböző társadalmi szervek rendezésé­ben méltón és tisztelgőn adózott megyénk lakossága a 140 évvel ezelőtti felejthetetlen forradalom emlékének. Mar fél órával a meghir­detett időpont elölt gyüle­kezni kezdtek azok a fiata­lok, akik Miskolc ifjúságát képviselték a magyar pol­gári foriadalom és szabad­ságharc 1-10. évfordulója tisz­teielére rendezeti ünnepsé­gen (Ezt megelőzően nyitot­tak meg n Rónai Sándor Művelődési Központban a Borsod Megyei Levéltár anyagából összeállított kiál­lítást ) Delulán fél hatra szinte már zsúfolásig meg­telt a sportcsarnok előtti tér. s a szabadságharc egy­kori zászlaját a fiatalok sorfala között vitték be a színpadra. Az Excelsior együttes es a Miskolci Nem­zeti Színház művészeinek rövid zenés műsora után Our Nándor, a KISZ Mis­kolc Városi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Felidézte a 140 év­vel ezelőtti márciusi forra­dalom és szabadságharc szellemiségét, s kiemelte, hogy értékeink őrzése, ha­gyományaink ápolása mind­nyájunk feladata. A régi utak mellett új utakat is kell taposnunk, ehhez vi­szont a múlt ismerete elen­gedhetetlen. „Mi a követke­zetes megújulás hívei va­gyunk" — mondotta a KISZ városi bizottságának első tit­kára. Gúr Nándor beszédét kö­vetően a miskolci színészek és az Excelsior együttes ze­nés irodalmi emlékműsorára került sor, majd a középis­kolás diákok meggyújtott fáklyáikkal megindultak, hogy felkeressék és megkoszorúz­zák 1848—49-es hőseink em­lékhelyeit. Az Észak-Magyarország 1988. gel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz." Veres Margit szavait kö­vetően a szerencsi Bocskai István Gimnázium tanulói foglalták el a színpadot, s idézték fel a '48-as esemé­nyeket a szép számban ösz­szegyűlt ünneplő közönség előtt. A következő mozzanat március 16-ai számának címoldala a Kossuth-szobor megkoszo­rúzása volt. Az innen né­hány méterre lévő iKossuth­háznál folytatódott az ün­nepség. E nevezetes ház fa­lán — melyet szinte már a válág minden részéből fölke­restek —, a monokiak he­lyezték el az emlékezés vi­rágait. A Szózat után sokan meg­tekintették .a szülőházban ta­lálható Kossuth-relikviákat, a kiállított itárgyakat, emlé­keket. Az 1848-as magyar polgári forradalom és sza­badságharc 140. évfordulójá­ra rendezett naonoki megyei emlékünnepség a fiatalok fáklyás felvonulásával zá­rult. Megemlékezés Felsözsolcán ­Pozsgay Imre beszéde A forradalom ünnepen megyénkben tartózkodó Pozsgay Imre, a (Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a kora délutáni órákban Felsőzsolcára látogatott, ahol előbb a nagyközség párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetőivel folytatott megbeszélést, majd ezt követően részt vett, és beszédet mondott az 1848 49-es szabadságharc zsol­cai ütközetében elesett magyar hősök tiszteletére emelt em­lékműnél rendezett ünnepségen. majd hosszasan tájékoztatott a felsőzsolcai meg- egyik Pozsgay Imre látogatása volt az akkori ne­emlékezésről, ahol Pozsgay Imre, a Hazafias vén Nehézipari Műszaki Egyetemen. Itt - Felső­Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt a zsolcához hasonlóan - szintén beszédet mondott, szónok. A mezőkövesdi és a kazincbarcikai ren- „Méltatta 1848 történelmi szerepét és jelentősé­dezvények is tartalmasán szerepeltek a hírekben. gét, mindenekelőtt napjaink, társadalmunk leg­A sajtóból két adatot, eseményt szükséges kiemel- égetőbb, legaktuálisabb kérdéseiről szólt, a társa­nünk újszerűsége, Miskolchoz kötődése miatt. Az dalmi és politikai stabilitás és kibontakozás lehe-

Next

/
Thumbnails
Contents