Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

A Művelődésügyi Minisztérium az iskolák és az egyetemek vezetőivel az ünnepségek lebonyolítását illetően tartson megbeszélést. Az iskolák és az egyetemek vezetői felelősek azért, hogy semmiféle rendbontás ne történjen. A Minisztérium adjon ki beszédvázlatot az iskolai megemlékezések előadói számára. A határozatban foglaltakon kívül egyéb rendezvények ne legyenek. Ügyelni kell arra, hogy más szervezetek önálló ünnepséget ne rendezzenek. II. Április 4. megünneplésére Április 4-ének méltó keretek közötti megünneplése ez évben különösen fontos azért, hogy az ellenség szovjetellenes propagandájával szemben hitet tegyünk a Szovjetunióval való barátságunk és szövetségünk mellett és megmutassuk, hogy a bekövetkezett tragikus eseményektől függetlenül április 4-ét hazánknak a Szovjetunió által történt felszabadítását nagy nemzeti ünnepnek, történelmünk fordulópontjának tekintjük. 1./Ez évben a jelenlegi körülményekre való tekintettel, április 4-én nem lesz katonai díszszemle. Az előző évekhez hasonlóan a kormány és a párt, a Hazafias Népfront, SZOT, valamint a különböző tömegszervezetek díszünnepséget rendeznek április 3-án az Operaházban. 2. / Az ünnepséget rendező szervek vezetői megkoszorúzzák a Szabadság-téri szovjet emlékművet. 3. /Megyei székhelyeken, kerületekben, fontosabb nagyüzemekben a fentiekhez hasonlóan rendezzenek zárt ünnepséget. Felvonulás ne legyen. A megyei ünnepségek szónokai a Központi Bizottság tagjai legyenek. 4./ Az egész ország területén március hó folyamán állítsák helyre a megrongált szovjet hősi emlékműveket. 5. / Az iskolákban és az egyetemeken április 3-án az utolsó órán történjék megemlékezés osztályonként. Miskolc, 1957. március 4.-én. Agit. Prop, osztály. Az MSZMP által hozott határozati kivonat március 15. és április 4-e megünnepléséről, 1957 szédeket. Révai azt hangoztatta, hogy „a nemzet egységét a megalkuvók és ingadozók nélkül és ellen kell megteremtenünk". Tildy Zoltán az Országház előtti beszédében kiemelte, hogy „népünk egysége a népszabadság kiteljesedésének legfőbb bizonyítéka. Nekünk abban a táborban a helyünk, amely békét és testvériséget akar a népek és nemzetek között". Rákosi Mátyás szerint „A 48-as eszmék végrehajtói vagyunk. Van valami jelképes abban - mondotta -, hogy éppen 1848 márciusának századik évfordulóján történt a döntő lépés a két munkáspárt egyesülésére". Miskolcon nagyon sokfelé voltak ünnepségek és megemlékezések, az ifjúsági szervezetek között még ott találjuk a hámori leánycserkészeket is. Az évforduló tiszteletére kiosztott Kossuth-díjból hatan kaptak megyénkből. (Diósgyőri és ózdi munkások, mérnökök, egy ormospusztai vájár és a megye tiszti főorvosa.) 1848 márciusának megünneplése az évek során, s a nagy feladatok között egyre jobban háttérbe szorult. Ez a sajtó esetében szó szerint is igaz, hiszen 1956. március