Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

15-e megünneplése az utolsó oldalra került, s itt is „csak" a hírek között kapott helyet. A „márci­us 15-i ünnepség a Petőfi-téren" című tájékozta­tóban a következőt olvassuk: „Nagy nemzeti ün­nepünket, történelmünk felejthetetlen, dicső napját, március 15-ét köszöntötték tegnap Mis­kolc fiataljai. Üzemek, gyárak, iskolák, vállalatok fiataljainak sokezres tömege vonult fel nemzeti­színű és piros zászlókkal a szabadságharc láng­lelkű költője, Petőfi szobrához, hogy elhelyezze ott a hála és a kegyelet virágait, s 1848 nagyszerű tetteire emlékezzék. Az ünnepség során Mosonyi Levente, a Földes Ferenc Gimnázium növendéke elszavalta a Nemzeti Dalt, majd Németh László elvtárs, a miskolci városi DISZ-bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. A Közgazdasági Technikum és a Malinovszky (ma Soltész Nagy Kálmán) utcai iskolák énekkarának dalai után a küldöttségek koszorúkat helyeztek el a szobor­nál." 1857-ben a sajtó nem tesz említést arról, hogy március 15-ét megünnepelték volna. 1956 októbere-novembere óta a köztudatban élő „MUK" kifejezés, vagy köszönés, tehát annak veszélye, hogy „márciusban újra kezdjük" nem tette, „aktuálissá" a nagytömegű megemlékezést, demonstrációt. 1968-ban „az új gazdasági mechanizmus" bevezetésének évében március 16-án az Észak­magyarország címoldalának legfontosabb hazai híre a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) ülése volt. A lengyelországi és a cseh­szlovákiai „események" hasonlóan címoldalra kerültek. A kommentátorok szerint Lengyelor­szágban „az egész sziléziai munkásosztály kö­veteli a központi hatóságoktól, hogy hozzanak szigorú intézkedéseket a kilengések szervezőivel szemben." Csehszlovákiából cáfolják azokat a hí­reket, melyek szerint a „CSKP. KB. decemberi és januári plénumának idején harci készültségbe helyezték a minisztérium biztonsági szerveit." Azt viszont megerősítették, hogy leváltották, il­letve felmentették a belügyminisztert és a főál­lamügyészt. Ezek mellett kapott helyet rövid tá­jékoztató március 15-e előzőnapi megünneplésé­ről, amelyhez az Erzsébet téren, a Kossuth szo­bornál készült fotó is társult. A sajtóhír szerint „közép és általános iskolás diákok jöttek hosszú, fegyelmezett sorokban, majd elfoglalták helyüket a Kossuth-szobor előtt, de jöttek felnőttek idő­sebb emberek is, hogy részesei legyenek a már­cius 15-i ünnepségnek. Jelen voltak a párt me­gyei, városi bizottságának, a Hazafias Népfront­nak, a KISZ megyei, városi bizottságának kép­viselői. Kellemes színfoltja volt a térnek a fiata­lokból álló fúvószenekar: a 100. sz. Iparitanuló Intézet fúvósai adtak műsort. ... a KISZ városi bizottságának munkatársa mondott beszédet. Az 1848. március 15-ét méltató beszéd az akkori történelmi eseményeket ismertette, majd hang­súlyozta: negyvennyolc eszméihez hűnek lenni mindig forradalmi kötelesség. A haladásért küz­dő legjobbak a kommunista párt vezetésével mindig tisztán őrizték ezt az eszmét, és ennek szellemében keresték a választ korunk döntő kérdéseire." Egy évtized elteltével útjára indult a város másik politikai napilapja, a Déli Hírlap. Március 15-e megünnepléséről először 1970-ben tudósít­hatott. A március 14-ei lapszámban az első ol­dalon adott hírt a rendezvényekről. A történések idézése talán azért nem felesleges, mert a korábbi színtér a Petőfi szobor volt, majd a Kossuth szo­bor lett, s most első ízben történik meg, hogy a Kossuth szobor után a Szemere szobor is a meg­emlékezések színhelyévé vált. „Az évforduló al-

Next

/
Thumbnails
Contents