Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)
A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)
az első vármegyei közgyűlések megtartása, melyre Borsodban 1860. december 30-án került sor. A kiegyezés után, már 1867-ben megjelent a szabadelvű párti sajtó Borsod-Miskolczi Értesítő címen, s 1881-ben új, hasonló párti lap indult. Ez volt a Borsodmegyei Lapok. 1903-ban magába olvasztotta az Értesítőt, s 1907-ig képviselője, szócsöve volt a szabadelvű eszmeiségnek. 1907ben úgy szűnt meg, hogy fuzionált az 1901-ben induló Miskolczi Naplóval. Volt amikor baloldali elkötelezettséget vállalt, aztán független politikai napilapnak nevezte magát. Még az első világháború után is igyekezett a liberalizmus talaján maradni. Ha nem is volt kiszolgálója Bethlen István kormányának, a konszolidációs politika iránt lojalitást mutatott. A Gömbös Gyula által képviselt mentalitást és stílust már nem tudta követni, s ez nagyban hozzájárult megszűnéséhez 1935-ben. Ez volt tehát a miskolci sajtónak az a lapvonulata, amely kezdettől a kiegyezés mellé szegődött, tehát a fenti lapokban megjelent írásokat, vonatkozzon az eseményekre vagy személyekre, ennek megfelelően szükséges megítélnünk. A másik lapvonulat a nemzeti függetlenség és az 1848-as gondolatiság megőrzése, minden körülmények közötti képviselete alapján állt. A függetlenségiek a kiegyezés idejéhez viszonyítva későn, 1892-ben jelentették meg Szabadság című újságukat, amely politikai, társadalmi, közgazdasági, tanügyi és a helybelieket érdeklő aktuális kérdésekkel foglalkozott. A pártközlöny hetente két alkalommal jelent meg, majd 1913-ban megváltoztatta nevét. 1903-1913 között Ellenzék címen ismerjük. Az évfolyamszámozást megtartva 19131918 között lojális lappá alakult, majd 1918-1932 között Reggeli Hírlapként kormánypárti napilapként minősíthető. 1932-1935 között néhány évfolyama Felsőmagyarország cím alatt volt ismert, míg 1935-től Felsőmagyarországi Reggeli Hírlapként az ellenzéki sajtó körébe sorolható. (Ezt bizonyítandó 1944. április 16-tól betiltották megjelentetését.) Két lapból veszünk még át idézeteket, mindkettő az 1948-1988/1989. közötti időszakot fogja át. A Szabad Magyarország mint demokratikus napilap indult, majd 1948 áprilisától Északmagyarország cím alatt jelent meg, mint a Magyar Kommunista Párt, 1950-től a Magyar Dolgozók Pártja, 1957-től pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei lapja. Címváltoztatás nélkül 1989-től Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapjaként jelenik meg. A Déli Hírlap 1968-tól Miskolc város politikai napilapjaként jelent meg. 1989-től a napilapon annyi olvasható, hogy „megjelenik Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében", tehát önmagát, politikai alapállását nem minősíti. A különféle, Miskolcon megjelent és megjelenő újságokat azért kötöttem időszakhoz és politikai vonulathoz, vagy pártokhoz, mert érzékelhető, hogy 1860-tól, mióta hivatalosan (félhivatalosan, vagy illegálisan) megünnepelhették elődeink (vagy kortársaink) 1848. március 15-ét, azt mindenki magáénak tekintette. A mindenkor hatalmon lévő párt vagy a többpártrendszerben a kormányzó koalíció egykori és mai ellenzéke úgy tekintette és tekinti, mintha az akkori forradalmi eszmények, megvalósult és meg nem valósult álmok, elképzelések igazi örököse, folytatója és letéteményese lenne. Nos, hogy ez mennyire így van, vagy sem, azt az idézett szövegek, szövegrészek minden esetben jól érzékeltetik. * * *