Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

rétében Görgey csapatait a Tisza bal partján vezette a Tokaj-nyíregyházi úton, s miután Tokajnál átkelt a Tiszán, július 30-án Nyíregyházán állt meg. Nyíregyházán Görgey hadserege két részre vált, a Nagysándor József által vezetett I. hadtest Debrecennek indult, míg a Pöltemberg Ernő vezette VII. és a Leiningen-Westerburg Károly vezette III. hadtest pedig Görgeyvel a Nagykálló-Nyíradony vonalon szándékozott eljutni Nagyváradra. A hadi események megyénk területét tehát elhagyták, s miután Nagysándor József augusztus 2-án súlyos vereséget szenvedett az oroszoktól Debrecennél, szinte megpecsételte az események további alakulását. Görgey úgy ítélte meg, hogy a vereség anyagi oldalánál sokkal súlyosabbak voltak annak erkölcsi vetületei. A Váctól Debrecenig csatát vállalni nem merő Nagysándorban elveszítette bizalmát. „Ezért úgy intézkedtem - írja -, hogy ezentúl az I. hadtest járjon elől, még pedig augusztus 6-án indulva Nagy-Váradról Arad felé." Az első hadtest 9-én, a harmadik és hetedik 10-én érkezett meg Aradra. Arad és Világos között pedig már nem volt nagy a távolság. Sem kilométerben, sem időben. A „végkifejletről" e kérdésben legilletékesebb tábornok a következő képpen fogalmaz: „S az esti szürkületben 1849. augusztus 13-án egy orosz hadtest parancsnoka, gróf Rüdiger lovassági tábornok tartott szemlét a vezetésem alatti magyar csapatok felett. De a huszár talpon állt a lova fejénél, kardja a nyeregkápára volt akasztva; a gyalogság fegyvere gúlában; az ágyú mind szorosan egymáshoz szorulva és védtelen. És védtelenül ott hevertek a zászlók is a fegyvertelen hadsorok előtt." Görgey Artúr hadainak útja Ozorától-Vüágosig, 1848. okt. 7.-1849. aug. 13.