Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

számottevő változás következett be az elmúlt évek alatt. A középszintű igazgatás korszerűsítése, a városkörnyékiség rendszere, majd a kétszintű igazgatás bevezetése, gazdálkodási, vállalat felügyeleti munka változása, újszerű feladatot rótt az apparátusra. A társadalmi, politikai folyamatok felgyorsulása, változása másfajta munkastílust, szervezetet igényelt az igazgatási tevékenységben is. Ezt felismerve, az átalakulás, korszerűsítés - mint feladat - már évekkel ezelőtt folyamatosan megjelent az apparátus szerveinek programjában, amely középtávú intézkedési tervben fogalmazódott meg (VB határozat írta elő a szakigazgatási szervek számára az e téren elvégzendő feladatokat.) Az utóbbi években észszerűsítési okokból, illetőleg az újonnan jelentkező feladatokhoz kapcsolódva szervezeti változtatások egész sorát hajtottuk végre. Az Ipari-Kereskedelmi és Mezőgazdasági Osztályok összevonásával létrehoztuk az Ellátásfelügyeleti Osztályt (1988. I. 1.). A hatékonyabb munkavégzés érdekében az Építési- és Közlekedési Osztálytól leválasztottuk a Főépítészet! Szervezetet és a Rehabilitációs Irodát. Új, illetve növekvő jelentőségű feladatok ellátására társadalompolitikai, lakás gazdálkodási, számítástechnikai csoport, bevételeket szervező munkacsoport, alakult. Olyan új munkakörök szerveződtek, mint az innovációs főmérnök, belső ellenőr, sajtó-nemzetközi kapcsolatok referense. A tanácsi vagyon kezelésére és nyilvántartására vagyonkezelői szervezet kialakítását kezdtük meg. A Városi Hivatalnál is sor került belső átszervezésre és ez évben a lakbértámogatási ügyek intézésére külön csoport alakult. Az Adó- és Illetékhivatalnál 1987. július 1-től az Ellenőrzési Osztály teljes létszámával (11 fő) átkerült az Adófelügyelőséghez. A háttérszervezetek korszerűsítése kapcsán felülvizsgálatra és átcsoportosításra kerültek egyes feladatkörök, önálló szervezetként megalakításra került a Központi Műszaki Nyilvántartó Szervezet. A felsorolt változások előnyére váltak az apparátus működésének, jól illeszkedtek az átfogó szervezetkorszerűsítési elképzeléseinkhez. A tanácsi szerepkör jövőbeni módosulását előre látva, de annak konkrét ismerete nélkül, a választások, önkormányzati törvény, költségvetési reform várható hatására tekintettel további átfogó szervezetkorszerűsítés végrehajtását, új típusú szervezet létrehozását f. évben már nem tartottuk célszerűnek. Ezért csak néhány belső feladat- és létszám átcsoportosításra, osztályvezető helyettesi, csoportvezetői munkakörök megszüntetésére, csoportok összevonására került sor. A feladatok, tevékenységi körök változását a létszám állandó mozgása kísérte. A jelenlegi létszámhelyzet, személyi összetétel alakulását befolyásolta az 1989. november 1. - 1990. március 31-e között végrehajtott létszámcsökkentés, mely a városi tanács apparátusában 20%, a két hivatalnál 5-5%os volt. Ennek kapcsán a Városi Tanácsnál 44 munkakör szűnt meg (köztük több osztályvezetői, helyettesi). A leépítés 22 esetben üres állás terhére, 10 esetben áthelyezéssel, 4 esetben nyugdíjazással volt megoldható. A felszabaduló bér 16%-os bérfejlesztést tett lehetővé. A tanács három szervezeti egységének az összlétszáma: 381 fő, ebből vezető (a választott tisztségviselőket is figyelembe véve) 40 fő, az alábbiak szerint: Városi Tanácsnál 174 fő ebből vezető 23 fő Városi Hivatalnál 142 fő ebből vezető 11 fő Adó- és Illetékhivatalnál 65 fő ebből vezető 6 fő