Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

ügyintézés. Az ügyfélszolgálati irodák teljes munkaidőben 12 ügyfajtában évente kb. 30.000 kérelem azonnali elintézését végzik. Tízezer esetben vesznek át és továbbítanak beadványt segítenek a kérdőívek kitöltésében. A pályázati rendszer bevezetése a garázsok és a helyiségek esetében nyílttá tette az ügyintézést, megszüntette a protekcióra utaló megjegyzéseket. Csökkentette az üresen állás miatt kifizetett bérleti díjak összegét és növelte a tanácsi bevételeket. Az elmúlt időszakban az adóztatás vonalán is jelentős változások történtek, az adóreform belépése, egyes adónemek megszüntetése, illetve új adók bevezetése meghatározólag hatott az adóztatási tevékenységre. Erre az időszakra esik az illetékek törvényi szintű szabályozása, a nem lakás céljára szolgáló felépítmények adóztatása, a házadó új alapokra helyezése, a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése, majd megszüntetése. Ugyanakkor a magánszemélyek jövedelemadóztatása átkerült az APEH feladatkörébe, e tevékenységet ellátó dolgozókkal együtt. Mindezeknek megfelelően változott az adótételek jellege és száma is. Számottevő a hátraléki állomány, ami különösen az illetékeknél jelentkezik (évi 20%), de jellemző ez a szabálysértési eljárásoknál kirótt pénzbírságoknál is (23-25%). A romló fizetési morál a csökkenő életszínvonalra, a lakosság nagymértékű eladósodására vezethető viszsza. Egyre többen kérik tartozásuk méltányosságból történő törlését, esetleg részletfizetés lehetőségét. A hatósági munka több területén (pl. adók, illetékek) számítógépes adatfeldolgozási rendszer bevezetésére került sor, ami a gyorsabb ügyintézést segíti. Törvényességi felügyeleti munka fontos része volt az ellenőrzés. E feladatkörben elláttuk és szerveztük a tanácsi költségvetési intézmények pénzügyi-gazdasági, valamint az államigazgatási irányítás alá tartozó vállalatok felügyeleti-gazdasági ellenőrzését. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a költségvetési intézményeknél 2 évente, a vállalatoknál pedig 3 évente került sor felügyeleti-gazdasági ellenőrzésre. Az ellenőrzések súlyponti kérdése a gazdálkodás hatékonyságának javítása, a bevétel növelési lehetőségek feltárása mellett a bizonylati rend és fegyelem, valamint a belső ellenőrzés volt. Ezen kívül fontos feladatnak tekintettük az intézmények segítését, a tapasztalatok és jogszabályok egységes értelmezésének terjesztését. Az államigazgatási szervezetkorszerűsítés keretében 1988. X. 2-ig a körzetközpontokhoz tartozó községi tanácsok és intézményeik pénzügyi-gazdasági ellenőrzését is elláttuk. 1990. január l-ig az ipari és a kereskedelmi ágazatba tartozó szövetkezetekre is kiterjedt a törvényességi felügyeleti munkánk. Árhatósági és árellenőrzési hatáskörünk - a minisztériumi irányítású szervek és azok helyi egységei kivételével - a város területén a jogi személyekre, a városkörnyéken pedig a nem jogi személyekre is kiterjed. Az új vállalkozási formák bevezetése óta az ellenőrzendő egységek száma folyamatosan növekvő, jelenleg már meghaladja a hétezret. Az utóbbi 5 évben több mint 3,4 ezer gazdálkodó vizsgálatára került sor. Az ellenőrzések kapcsán a nagyszámú írásbeli figyelmeztetésen kívül, mintegy 600 esetben kényszerültünk szabálysértési feljelentésre. Ezen kívül 3,2 millió Ft összegű kártérítést rendeltünk el, melynek befizetése megtörtént. IV. Az apparátus szervezeti, személyzeti helyzete Az apparátus szervezeti rendszerében, létszámösszetételében hatás- és feladatkörében