Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI RENDSZERVÁLTÁS. A HARMADIK KÖZTÁRSASÁG (1988-1989)

1989-től életbe lépett munkanélküli segélyrendszer váltott fel. Miskolc városban 1989-ben 259 fő részesült munkanélküli segélyben, részükre összesen több mint 8 millió Ft segélyt folyósítottak. A foglalkozatási helyzet fokozatos romlását illusztrálja az a tény, hogy 1990. I. félévében már 655 munkanélküli részesült segélyben több mint 9,6 millió Ft összeggel. A foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer egyik legnépszerűbb eleme az újrakezdési kölcsön volt, mely 1988-tól 1990. első félévéig élt. Ezen időszakban Miskolcon közel másfélezer igénylő több mint 460 millió Ft kölcsönt kapott új vállalkozás beindításhoz, illetve saját munkahelye kialakításához. A korengedményes nyugdíjazás lehetőségét területünkön 1.824 fő vette igénybe az elmúlt három és fél évben. Városunkban a foglalkoztatási gondok legnagyobb súllyal az alacsony iskolai végzettségű, kvalifikálatlan munkavállalókat, illetve a gimnáziumot végzett szakképzetlen pályakezdőket érintette. Ezért 1987-ben elsőként az országban Miskolcon beindítottuk a közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatást a kommunális szférában. Kezdetben 100, majd 150 fő foglalkoztatására teremtettünk lehetőséget a Miskolci Közterületienntaró Vállalatnál. 1988ban létrehoztuk az „iskolai segéderő" közhasznú foglalkoztatást, melynek keretében kezdetben 60, később 100 fő pályakezdő fiatal foglalkoztatására nyílt lehetőség. Új ismeretek elsajátítása, a szakmaváltás megkönnyítése érdekében ez évben Miskolci központtal létrejött a Regionális Központ, melyben tanácsunk 1/6-os tulajdoni hányaddal alapító tagként szerepel és ugyanilyen részaránnyal részt vesz a központ átalakítási és üzemeltetési költségeinek finanszírozásában is. A Városi Tanács által létrehozott munkahely fejlesztési alapból 6,4 millió Ft-ot használtunk fel. Ebből a VILLKÉSZ és ALFA Vállalatok részére juttattunk támogatást, az Innovációs Centrum Park Rt. és a Borsodi Gépkocsi Rt.-nál jegyeztíink részvényt, valamint a Pittsburgi Egyetem Borsod megye és Miskolc térségére kidolgozandó revitalizációs program költségeinek finanszírozásához járultunk hozzá. III. Hatósági- ellenőrzési tevékenység A hatósági tevékenységre a társadalmigazdasági élet változásai, a jogszabályok folyamatos, gyors módosulásai, a közigazgatásban lezajlott átszervezések nagy hatással voltak. Mindennek következtében a hatósági munkát a sokszínűség, a változatosság, az egyre növekvő ügyiratforgalom jellemezte. A megnövekedett feladatoknak az ellátása a hatósági tevékenységet végzőktől többletmunkát és sokszor „nagy türelmet" követelt meg. A határozatok ellen benyújtott fellebbezések száma nem mutat jelentős emelkedést (I. fokú határozatok esetében ez 3,53,8%). A fellebbezések elbírálása a fennálló jogszabályi keretek között, az állampolgárok érdekeinek messzemenő figyelembevételével történt. Ezt bizonyítja, hogy a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott határozatok nagy részét helyben hagyták, és az ügyészség részéről is csupán elenyésző számban érkezett óvás. Javult a hatósági munka kulturáltsága, gyorsasága, igaz ugyan, hogy a 30 napot, illetve a rövidített határidőket nem minden területen lehet biztosítani. A lakosság jobb kiszolgálása érdekében - a jogszabályi lehetőségek figyelembevételével - számos egyszerűsítés bevezetésével csökkentettük a hatósági munka bürokratizmusát. A munkavégzés egyre több területén érvényesül a bizalmi elven való